Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

mozaik család

Igaz történet: Így fog össze két volt feleség, hogy a harmadik feleség látássérült fiát segíthessék

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
14 szavazat

Mi történik, amikor sérült baba születik? Jó esetben összezár a család, mint Juditéknál. Tündérmese? Az. De még így sem könnyű, főleg, amikor az a tét, hogy a gyerek a megfelelő óvodába, iskolába járhasson.

Elolvasom
holland módszer
2019.06.20

Gyereknevelés holland módra – 7 tanács, hogyan csináld!

Tudtad, hogy az UNICEF adatai szerint a világ legboldogabb gyerekei Hollandiában élnek? Ennek nem csak az az oka, hogy ők minden nap csokoládét reggeliznek – bár kétségtelenül ez a tényező is közrejátszik a jelenségben.

Az UNICEF kutatói pár éve osztottak-szoroztak és kidobtak egy listát: a holland gyerekek a legboldogabbak a világ fejlett országainak kiskorú polgárai közül. A második helyen a norvég, a harmadik helyen pedig az izlandi gyerekek végeztek. Magyarország a 20. helyen landolt a 29-es listában, igaz, megelőzve az Egyesült Államokat, Olaszországot és Szlovákiát. A szempontok között, amelyeket mérlegeltek a felmérés készítői, szerepelt az anyagi jólét, az egészségügyi és biztonsági tényezők, az oktatás és az otthoni környezet is.

Hogy mi a holland szülők (és az oktatási rendszer) titka? Ezzel foglalkozik egy könyv, amely The Happiest Kids in the World: How Dutch Parents Help Their Kids (and Themselves) by Doing Less (magyarul kábé: A világ legboldogabb gyerekei: hogyan hatnak a holland szülők a csemetéikre – és saját magukra – azzal, hogy nem hajszolják agyon magukat) címmel jelent meg 2017-ben. Szerzői, Rina Mae Acosta és Michele Hutchison, egy amerikai és egy angol “expat”, akik holland férfihoz mentek férjhez és Hollandiában élnek gyerekeikkel, összegyűjtötték benne az itt tapasztalt gyereknevelési szokások legjavát.

1. A holland gyerekek csokoládét reggeliznek.

Nemzeti eledel reggelire Hollandiában a csokireszelékkel megszórt vajas kenyér, ottani nevén hagelslag. Ezek a kölkök elégedett mosollyal indulnak iskolába!

2. A holland gyerekek a középiskola előtt nem kapnak házi feladatot.

Hatéves kor előtt pedig a „strukturált játékon” van a hangsúly. A holland szülőknek eszébe sem jut zeneórára vagy oviangolra beíratni a gyereküket hatéves kor előtt. Bezzeg az angolszász iskolában ötéves kortól már írnak-olvasni tanulnak a gyerekek, a francia óvodákban pedig minden négyévesnek le kell tudnia írni a nevét. Ha egy 12 éves holland gyerek mégis kapna házifeladatot, annak „semmiképp sem szabad a sport és más szabadidős tevékenységek rovására mennie”, magyarázza egy, a fent idézett könyvben megszólaló tanár. A pedagógusok sokkal nagyobb tisztelet övezi, mint amit mi innen nézve el tudunk képzelni, például teljesen általános, hogy a tanár mondja meg, mi a legjobb a gyereknek, a szülő pedig kételkedés nélkül megy a tanári döntés után. De természetesen tanító és szülő egyaránt rendszeresen egyeztet a kiskorú érintettel, figyelembe véve annak óhaját. A holland iskolarendszer ráadásul ingyenes és gyakorlatilag mindenki továbbtanul az érettségi után.

3. A holland gyerekek felügyelet nélkül játszanak az utcán.

„A független szabadtéri játékkal hatékonyan meg lehet előzni, hogy passzív, kütyüfüggő otthon ülőket neveljünk.” A holland szülők négyéves gyerekeiket már megtanítják úszni, biciklizni és önállóan átkelni az úton. Ezt követően fokozatosan eresztik őket egyre hosszabb és hosszabb pórázra, így hatévesen a gyerekek már maguk szervezik meg az iskola utáni bandázásokat a játszótereken és a közparkokban, nyolcéves kor tájt már szülői felügyelet nélkül bicikliznek (osztálytársaikkal együtt) az iskolába és játszanak az utcán felnőtt jelenléte nélkül, ha esik, ha fúj. „A holland gyerekek nem igénylik a felnőttek állandó figyelmét. Képesek önállóan lefoglalni magukat.” Ami természetesen egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szüleik elhanyagolják őket, sőt… 

4. A holland gyerekek rengeteg időt töltenek a szüleikkel.

Most kapaszkodjatok meg: a holland szülők átlagosan 29 órát dolgoznak, ami napi 6 órára sem jön ki, és hetente legalább egy napot teljes mértékben a gyerekeiknek szentelnek. Egy átlagos középosztálybeli holland család minden nap együtt reggelizik és vacsorázik, és évente háromszor mennek nyaralni – ami olykor akár három-négy hétig is eltart. A holland nők háromnegyede részmunkaidőben dolgozik ugyan, de az apukák is jelentős részt vállalnak a gyereknevelésben. „Ha egy gyerek, teszem azt, belázasodik, a szülei felváltva maradnak otthon vele, amiben a legtöbb munkaadó támogatja őket” – derül ki Acosta és Hutchison könyvéből.

5. A holland gyerekeknek nem kell miniatűr felnőttként viselkedniük.

A gyerekek és a felnőttek érdekei és jogai egyformán tiszteletben vannak tartva Hollandiában. Alig van olyan étterem, ahol ne tartanák teljesen helyénvalónak, hogy gyerekek önfeledten rohangáljanak és fülsiketítően kiabáljanak közben. „Hollandiában egyszerűen gyerekbarát, gyerekközpontú kultúra van érvényben. A legtöbb kávézóban és étteremben van gyereksarok, de senki sem ítélkezik, ha valamelyik kölyöknek kiabálva rohangálni támad kedve. Hollandiában a gyerekeket bátorítják arra, hogy spontán módon viselkedjenek. A játék fontosabb, mint a csendes engedelmesség.”

6. A holland gyerekeket nem világosítják fel szexuálisan.

Pontosabban nincs egyetlen konkrét beszélgetés, amelynek során a szülő feltárja a nemiség rejtelmeit a gyerek előtt. A a szexuális nevelés a mindennapok része, az élet összes többi területével együtt. Nincs tabu és nincs illetlen kérdés. Ha a gyerek kíváncsi valamire és rákérdez, a jelenlevő felnőtt kertelés nélkül, az életkori adottságokat figyelembe véve, válaszol neki. A holland tinédzserek háromnegyede az otthonában veszti el a szüzességét és tízből kilencen védekeznek közben. A cél az, hogy felelős felnőttek váljanak belőlük, akik képesek az intimitásra, arra, hogy élvezzék a szexet, és persze ne féljenek nemet mondani.

7. A holland szülők nem próbálnak tökéletesek lenni.

„Az amerikai szülők gyakran arra fókuszálnak, hogy mi az, amit a gyerekek még nem tudnak csinálni, nem arra, hogy mi az, amit már tudnak.” Arra is rámutat a könyv, hogy „ha nem buknak el, nem tanulnak”, vagyis hagyni kell a gyerekeket, hogy a saját keserű tapasztalataik hozzájáruljanak a fejlődéshez. És persze arra sem kötelezik magukat a szülők, hogy mindig minden glédában álljon, őket magukat is beleértve. Időnként hegyekben áll a mosatlan, máskor egy fél délutánt alvással töltenek, míg a gyerekek a padláson játszanak a pókhálók között. Egy-egy hétvége spontánul telik, amennyire lehet, ennél pedig nincs jobb program egy gyerek számára.

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
11 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET?
 AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY
 MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON
 ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

mozaik család

Igaz történet: Így fog össze két volt feleség, hogy a harmadik feleség látássérült fiát segíthessék

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
14 szavazat
Top
1
külföldi oktatási rendszerek

Házi alig, iskolakezdés 9-kor és még 8 ok, amitől világbajnok a finn iskola

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
287 szavazat
Top
2
dolgozó anyák

7 magyar édesanya, aki sokkal több, mint „csak” egy édesanya

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
13 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek