Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

gyermekbántalmazás

Szinetár Dóra: „Rettenetes volt látni, ahogy a saját anyja az utcán üti-vágja a gyerekét!”

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
19 szavazat

Az UNICEF Magyarország jószolgálati nagykövetévé nevezte ki Szinetár Dórát. Így D. Tóth Kriszta mellett elismert közéleti személyiségként már ő is segíti a szervezet munkáját, hivatalosan is, mivel egyébként már évek óta elkötelezett önkéntesük.Jószolgálati nagykövetként a jövőben még aktívabban vállal azonban szerepet az UNICEF Magyarország kampányaiban, a főbb üzenetek kommunikációjában, például a családon belüli erőszak vagy a gyermekbántalmazás ügyében, hogy Dórát idézve a gyerekek is tudják, hogy igenis joguk van ahhoz, hogy ne üssék meg őket.

Elolvasom
táncterápia
Fotók: Getty Images
2019.08.24

Ha nem tudja a gyerek elmondani, táncolja el! Minden a pszichodinamikus mozgásterápiáról

A gyerekek természetes kifejezőeszköze a mozgás, gondolatokat, érzéseket közvetítenek általa, és örömüket lelik benne. A nonverbális, vagyis a szavak nélküli működésen alapuló technikák, köztük a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia, könnyebben feldolgozhatóvá teszik a szavakkal megfogalmazhatatlant.

PSZICHOLÓGIA ÉS MOZGÁS

„A pszichodinamikus terápiák során a pszichológiai folyamatok, lelki változások dinamikáját, ívét figyeljük. A pszichodinamikus mozgás és táncterápia (PMT) két gyökérből táplálkozik, egyrészt a pszichoanalitikus csoportterápiából, másrészt a modern táncokból, amelyek a klasszikus baletthez képest jóval szabadabban viszik színpadra az érzéseket” – mondja Vetier Panni pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás csoportvezető, gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus, tanítónő. A pszichiáter és pszichoterapeuta Merényi Márta által kidolgozott, akkreditált módszer egyik alapja a testi érzések felszínre hozása, differenciálása, korrekciója, vagyis a testtudati munka. A táncterápia során egy olyan nem tudatos élménytartományhoz is hozzáférhet a táncoló, amely nem önthető szavakba, de mozgásos-testi tapasztalat révén mégis elérhetővé és átdolgozhatóvá válik.

TERÁPIÁS TÁNC

A PMT módszerét először a pszichózisok terápiájában alkalmazták, most különböző terápiás célok mellett személyiségfejlesztésére is használják. „Érkeznek olyan gyerekek, akiknek kiforrottabb tüneteik vannak, pszichológus küldi hozzánk őket az egyéni terápia helyett vagy annak kiegészítéseként. Sok olyan gyerekkel dolgozunk, akik picit szorongósabbak az átlagnál, nehezebben barátkoznak, vagy jobban kiborulnak a stresszes helyzetekben, de ezek még nem olyan horderejű problémák, amelyek miatt pszichológushoz fordulnának a szülők. Gyakori az is, hogy bár a szülő kiegyensúlyozottnak látja a gyermekét, szeretné, ha még gazdagabb élményekben részesülne, ezért választja a gyermektáncterápiát a kötöttebb szakkörök helyett” – mondja Vetier Panni. A táncterápiák tematikája sokféle lehet; foglalkoznak többek között különböző érzelmi állapotokkal, beilleszkedési problémákkal, magatartási nehézségekkel, meghatározóbb életeseményekkel. „A csoportfoglalkozások fontos támaszt nyújthatnak a gyerekeknek nehéz családi helyzetekben is” – teszi hozzá a szakember.

FELIDÉZNI AZ ELFELEDETTET

A beszéd kialakulása előtti úgynevezett preverbális korszakban a csecsemők még nem a magukról alkotott szóbeli tudás által határozzák meg magukat, énélményük még testi tapasztalat. Etényi Zsuzsanna gyermekpszichológus óvodásokkal végzett híres kutatásában azt vizsgálta, előhívhatók-e ezek az emlékek a megszületés körülményeit idéző játékok során. A gyerekeknek először olyan kicsivé kellett válniuk, mint egy anyuka pocakjában lévő kisbabának, majd gyékénybe forgatták őket, ami felidézhette a születés előtti helyszűkös állapotot. A ráhangolódás után egy textíliából készült, 1,5 méteres átmérőjű puha csövön kellett keresztülmenniük, miközben megfigyelték őket. A gyermekpszichológus azt tapasztalta, hogy a könnyen született gyerekek derűsen és nevetve haladtak át az alagúton, a nehezített születésű gyerekek vagy rendkívül gyorsan robogtak végig, vagy egyáltalán nem mentek bele a csőbe.

Ez a kísérlet is azt bizonyítja, hogy elraktározzuk a nem verbális emlékeinket, csecsemőkori élményeinket, a szülő-gyerek kapcsolat mozgásos és érzelmi oldalát, ezért ezek az élmények megfelelő körülmények között előhívhatóvá válnak. A PMT során ez a nem verbalizálható élményvilág is feldolgozható, szimbolikus, majd verbális módon. A PMT azonban nemcsak a preverbális kor élményanyagának előhívását teszi lehetővé, hanem olyan rétegeket is megmozdít, amelyeket nem tudunk verbálisan kifejezni, ám a testünk emlékezik rájuk, és ez hatással van a kapcsolatainkra, a viselkedésünkre. „A gyerekek még sok mindent nem tudnak megfogalmazni, de ez sokszor a felnőtteknek is nehézséget okoz. Ahogy bármilyen nonverbális terápia, úgy a PMT is alkalmas a testi tapasztalatokhoz kötődő élmények kifejezésére” – állítja Vetier Panni, aki kollégájával, Cseri Ágnessel együtt Tündértánc néven tart PMT-foglalkozásokat 5 és 10 éves kor közötti gyerekeknek.

TÁNC A SZÜLŐKKEL

A gyerekek idegi, szenzomotoros és pszichoszociális fejlődését vizsgáló kutatások bizonyítják, hogy az anya táncában részt vevő kisbabák agyterületei aktiválódtak tánc közben, a tánc segíti motoros és szociokognitív képességeik fejlődését. Azonban a hordozókendő kinövése után is számos pozitív hatása van a szülő és a gyerek közös táncának. A gyermek-táncterápia fontos része a szülőkkel való rendszeres konzultáció és a havi rendszerességű szülő-gyerek kapcsolaterősítő foglalkozás is.

Vetier Panni szerint a mozgásos feladatok segítik a szülő-gyerek párok összehangolódását, és sok mindenre rámutathatnak a szülő-gyerek kapcsolat dinamikájában, miközben a szakemberek is rengeteg olyan visszajelzést kapnak, amelyet később fel tudnak használni a gyerekkel való munkájukban. „Volt olyan eset, amikor a szülő azt érezte, mindenben irányítania kell a gyerekét, de ennek ellenkezője is előfordult, amikor a szülő érezte úgy, hogy a gyerek dominál olyan helyzetekben is, amelyekben még nem lenne kompetens. A mozgás során megtanulhatják a szülők azt is, hogyan engedjenek, vagy vegyék vissza az irányítást.”

PMT „GYEREKNYELVRE FORDÍTVA”
Gyerekek esetében a PMT-foglalkozások tematikusabbak, mint a felnőttekre szabott terápiák, ahol a vezetők nem feltétlenül mondják el, hogy mivel foglalkoznak majd az órán. „Az alkalom elején mindig van egy beszélgető kör, ahol felteszünk egy konkrét kérdést például az aktuális családi helyzetről, érzelmi állapotokról, óvodai-iskolai konfliktusokról stb., de ezeken felül a gyerekek megoszthatják a csoporttal, mi az, ami foglalkoztatja őket mostanában. A táncot mozgásos gyakorlatokkal vezetjük fel”– szemlélteti a klinikai szakpszichológus.

„Ha az indulatokon, önkifejezésen dolgozunk, akkor jó kezdő feladat lehet egy játék, ahol a gyerekek körben állnak, mely a védő várfal szerepét tölti be, középen áll egy királylány, kívül pedig egy boszorkány. A boszorkány feladata az, hogy megérintse a királylányt, a várnak ezt meg kell akadályoznia. A belül álló azt érezheti, hogy vigyáznak rá, megvédik, a boszorkány szerepe pedig gyógyító lehet egy szorongós, önmagát megvédeni nehezen tudó gyerek számára, miközben a »vár« együttműködést tanul. Hasonló felvezető játékok után érkezünk el egy szabadabb táncfoglalkozásba, például egy »dzsungeltáncba«, ahol a gyerekek dinamikus zenére ugrabugrálhatnak a képzeletbeli tűz körül.” A szakember szerint fontos, hogy a foglalkozás végén, egy integráló beszélgetés során, a testi élmények tudatossá váljanak, és megbeszéljék mindazt, ami tetszett, és azt is, ami nem.

MINDEZEK MELLETT A PMT:

  • erősíti az énhatárokat, fejleszti a belső testképet és a testtudatot, ezért erősödhet a realitással való kapcsolat;
  • fejleszti az érzelmi önszabályozást és az érzelmek kifejezésének képességét, a szociális kompetenciát;
  • fejleszti a tértudatosságot, a szimbólumhasználatot, az absztrakciós képességeket;
  • segíthet az alacsony önértékelés, a szorongásos zavarok és a depresszió leküzdésében;
  • autisztikus gyerekek, vakok, mozgás­sérültek esetében a módszer célja a terápia mellett a fejlesztés, a testkép építése, a kapcsolati dimenziók átélése.
Cikkünk a Gyereklélek magazin 2019/03. számában jelent meg. 
Régebbi számaink - a készlet erejéig - a terjesztési osztályunktól megrendelhetők. elofizetes@marquardmedia.hu

 

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
3 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET?
 AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY
 MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON
 ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Regisztrálj az oldalra, és most egy extra lehetőséggel is megjutalmazunk!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

A regisztrálás most INGYENES és CSAK 20 másodperc!

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

gyermekbántalmazás

Szinetár Dóra: „Rettenetes volt látni, ahogy a saját anyja az utcán üti-vágja a gyerekét!”

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
19 szavazat
Top
1
tudatos család

Régen szinte idegesített, hogy ezt csinálták a nagyszüleim, erre most ugyanezt csinálom én is

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
48 szavazat
Top
2
igenanya interjú

“99 hónap terhesség, 6-7 év szoptatás és 23 év pelenkázás van mögöttem”

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
20 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek