Created with Sketch. Created with Sketch. Keresés
Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

apás szülés

Apás szülés: ér hányni a szülőszobán?

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
13 szavazat

Legutóbb ott hagytuk abba az apás szülést, hogy ...

Elolvasom
Gyereknevelés
Fotó: Getty Images
2019.11.21

Erről szól a ‘Stresszmentes fegyelmezés’ szülőtréning

Legtöbbünk csak egy vagy két gyereket nevel fel élete során. És ezt elsőre, mindenféle gyakorlat, tapasztalat nélkül is jól kellene csinálnunk. Nem csoda, hogy a felelősség gyakran bizonytalan kísérletezést és nehéz bűntudatot szül. Tulajdonképpen nonszensz, hogy nem tanuljuk mindannyian intézményesen és profiktól a szülői munkát.

Az Egyesült Államokban régóta népszerűek a szülőknek és pedagógusoknak szóló tréningek, ahol a nevelők kis csoportokban, helyzetgyakorlatokon keresztül tanulhatnak és tapasztalhatnak meg új nézőpontokat, megoldásokat a szülő-gyerek kapcsolat problémás területeivel kapcsolatban. Nálunk még nem terjedtek el igazán az ilyen típusú tréningek, ezért egy tréner-tanácsadó szülőpár – Palitz Izabella és Losonczy Iván – saját módszert dolgozott ki Stresszmentes fegyelmezés címmel.

Ismerős történetek?

  1. Estéről estére ismétlődő jelenet a családban: amint az esti fürdésre kerülne a sor, a kisfiú tiltakozni kezd. Bárhogy próbálkoznak a szülei, semmi sem használ, így aztán minden napra jut egy menetrend szerinti cirkusz. A szülői csoportban az anya azt a javaslatot kapja a többiektől, hogy legközelebb tegye fel a gyereknek a kérdést: „mire lenne szükséged, hogy szívesen bemássz a kádba?”. Ezt a  következő este meg is teszi. „A kiskatonámra” – válaszolja a gyerek. És valóban: amint viheti magával a műanyag figurát is a fürdőszobába, megszűnik a probléma.
  2. Az alsó tagozatos fiú nagyon ellenáll a kötelező, otthoni, szombat reggeli  olvasásgyakorlásnak. Pedig a szülők jól kitalálták a rituálét: reggel, ébredés után, még az ágyban lapozgatnák együtt a könyvet, hogy gyorsan letudják a dolgot. Miután a csoportfoglalkozáson szituációs játékban kívülről néznek rá a jelenetre, rájönnek, hogy beszorítják a gyereket a kötelező helyzetbe. Azt mondják neki, választhat magának valamilyen könyvet, és akkor gyakorolnak vele, amikor szeretné. A kisfiú pedig onnantól kezdve egyre lelkesebben kezd el olvasni.
  3. Tipikus testvérféltékenységes eset. A nagyobbik testvér rendszerint dühkitörésekkel küzd, vagy erőteljesebben reagál a kistestvérre, pl. szembe locsolja a kisbabát fürdés közben. A kicsi sír, anya berohan, kikapja a babát a kádból, apára rászól, hogy vigye ki a nagyot is, akinek még dühösen megjegyzi, hogy ne is lássalak, hogy csinálhatsz ilyet. Erre persze ő is sírva fakad, anya is, apa is ideges. Miután anya moziként végignézi a jelenetet egy szerepjátékban, rájön, hogy jobban átadhatná a helyzet megoldását apának, illetve hogy a nagyobbik gyermeke valójában figyelemre vágyik, csak nem a megfelelő módon szeretné azt elérni. A csoporttól azt az ötletet vitte magával, hogy vonja be a nagyobbikat a kisebb körüli teendőkbe, ezáltal megadhatja neki a figyelmet és a fontosság érzését, de az összetartozás élményét is. A konfliktusok hamarosan elcsitulnak a testvérek között.

Mindenre volt megoldás

Mind a három esetre a Stresszmentes fegyelmezés csoportfoglalkozásain született megoldás, ahol a gyerekneveléssel kapcsolatos fontos alapelveket a trénerek magyarázzák el a szülőknek, ők pedig – miután a problémás helyzetet szerepjátékkal megjelenítették – együtt ötletelnek a lehetséges megoldásokról. A következő alkalommal már azt is megbeszélhetik, hogyan váltak be az ötletek, és a tréning hetei során mindannyiuknak pozitív irányba változik a kapcsolata a gyerekével.

Fotó: Getty Images

Nevelési eszközök kisebbekhez, nagyobbakhoz

A szülőtréning nem terápiás, hanem prevenciós jellegű módszer. A trénerek kommunikációs stratégiákat és demokratikus nevelési eszközöket adnak át a hétköznapi helyzetekben elbizonytalanodott szülőknek. A foglalkozások során világossá válik, mennyit ad hozzá az önismeret, illetve az érzelmekhez való kapcsolódás az emberi kapcsolatok sikeréhez. A szülők megtanulják anélkül rávezetni gyermeküket az együttműködésre, hogy csorbulna a családban a kötődés és az érzelmi biztonság. A tréning tematikája nem kisgyerek- vagy nagygyerek-specifikus – bár a szakemberek életkorra lebontva is adnak tanácsokat, elmagyaráznak fejlődéslélektani ismereteket –, a nevelési elvek korosztálytól függetlenül alkalmazhatók.

A kérdés technikája
Nyílt, parancsoló utasításkor, kommunikációsan agresszív fegyelmezésnél stresszreakció léphet fel. A felső agyi területek beszűkülnek, bezárnak, és az alsó agyi területek veszik át az irányítást. Ha kérdéssel tereljük a gyereket, az agya ösztönökért felelős hátsó része helyett a gondolkodó részét mozgósítja. Stresszreakció helyett a problémamegoldás felé mozdul. Például: „Azonnal rakd rendbe a szobádat, hányszor mondjam még!” helyett „Mire lenne szükséged ahhoz, hogy elpakolj a szobádban?”

Önismereti alapozás

Sokan felismerjük, hogy felnőttkori problémáink mögött többnyire gyerekkori rossz tapasztalataink állnak, ezért igyekszünk másképpen állni a gyermekünkhöz, mint a szüleink tették velünk. Ami általában nehezebbnek bizonyul, mint gondoltuk, amikor ugyanis valami ellenében hozunk döntéseket („csak olyan ne legyek, mint az anyám”), akkor még mindig nem a gyerek személyiségéhez képest választunk nevelési eszközöket. Ráadásként pedig gyakran visszahúznak a régi minták is.

„A boltban a gyerek ledobja magát a földre – festi le a problémát Iván. – Sokan ilyenkor feszengeni kezdünk amiatt, mit szól ehhez a többi ember. Bestresszelünk. Stresszhelyzetben beszűkül a gondolkodás, automatikusan a régi berögződések veszik át az irányítást. A hozott minták annyira mélyen belénk ivódtak, hogy az automatizmusok felülírásához nem elég elolvasni egy-két gyereknevelési szakkönyvet.” „A szülőtréning ezért élményalapú és gyakorlatorientált  foglalkozásokból áll, a résztvevőknek van idejük és esélyük leépíteni az automatikus, rossz reakciókat, és helyettük begyakorolják az újakat” – fűzi hozzá Izabella.

Fotó: Getty Images

Jó vagy úgy, ahogy vagy

„Amikor megszületett a kislányunk, szembesültünk vele, hogy hiába tanultunk pszichológiát, és vezetünk több éve különböző tréningeket, ha nevelésről van szó, mi sem tudunk megszabadulni a rossz beidegződéseinktől” – meséli Izabella. – Elkezdtünk kutatni, így jutottunk el olyan amerikai megközelítésekhez, amelyek itthon nem vagy alig ismertek.” A házaspár ezeket a megközelítésmódokat egyesítette, és a tréningbe beépítették analitikus pszichológiai tanulmányaik tanulságait is. Módszerük, a Stresszmentes fegyelmezés a gyermekkel való kapcsolatteremtésre, az érzelmi ráhangolódásra fókuszál. Kiindulópontjuk – a humanisztikus pszichológia alapján –, hogy a gyerek önmagától nem rossz, hanem a legtöbb viselkedésbeli probléma mögött kapcsolati hiány húzódik meg, amelyet korrigálni lehet.

Kapcsolat például az is, ha leguggolunk a gyerekünkhöz, és visszatükrözzük az érzelmeit (pl. „Nagyon szomorú vagy, hogy nem vettük meg neked azt a legót”). „Mágikus ereje van ennek az apró gesztusnak: mihelyst a gyerek érzelmeit a szülő elismeri, ő elkezd megnyugodni, hiszen látja, hogy elfogadják úgy, ahogy van” – teszi hozzá Izabella. 

A tréning fontos célja az is, hogy enyhüljenek a szülőséggel kapcsolatos szorongások, a „hibák” és „mulasztások” miatti bűntudat, a résztvevők komfortzónába kerüljenek a saját szülői szerepükkel.

Miből lesz a sérülés?
Tágabb értelemben azok a szülői reakciók adhatnak okot a gyerek sérülésére, amelyek olyan irányba kondicionálják a viselkedését, hogy abból később, felnőttként életvezetési problémái, érzelmi nehézségei alakulhatnak ki. „Mondjuk, hogy a gyerek eltöri a poharat – vázolnak fel egy szokványos helyzetet a trénerek. – Mit tesz a szülő? Idegesen kiabál. A gyerek rémülten hallgatja, és azt szűri le az esetből, hogy nem szabad hibát elkövetni, mert az indulatot vált ki. Persze a szülő is csak ember, lehet rossz napja, rossz hete, de ha sorozatosan reagál helyzetekre a gyereke számára fájdalmas módon, az a későbbiekben majd kudarckerülő, perfekcionista vagy egyszerszűen alacsony önértékelésű emberré válhat.”  Egy másik gyakori példa: a gyerek rosszat tesz, mi pedig büntetésből a szobájába küldjük: „látni sem akarlak”. Így azt tanulja meg, hogy ahol negatív érzelmek merülnek fel, onnan hátra kell lépni. „Kommunikációs tréningeken gyakran találkozunk olyan felnőttekkel, akik számára a konfliktusmegoldás egyszemélyes munka, egyedül próbálják megoldani a kapcsolati nehézségeket, miközben érzelmileg eltávolodnak a párjuktól, a szeretteiktől” – magyarázza Iván. 

Jelenktezz most a workshopunkra te is!
www.gyereklelek.hu/workshop/

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
5 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET? AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Szólj hozzá!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

apás szülés

Apás szülés: ér hányni a szülőszobán?

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
13 szavazat
Top
1
zsebpénz

Adjunk-e a gyerekünknek zsebpénzt a házimunkáért cserébe?

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
2 szavazat
Top
2
Koronavírus

20 tárgy az otthonodban, amit elfelejtesz lefertőtleníteni, pedig kellene!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
17 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek