Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

egészséges életmód

“A mi gyerekeink nem esznek semmi cukrosat!” Eszterék inkább hajléktalanoknak ajándékozzák, ha csokit kapnak valakitől

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
75 szavazat

Eszterék nagyon komolyan veszik a cukormentességet, ha a gyerekeikről van szó, akik még soha életükben nem ettek egyáltalán cukrot. Ők viszont szüleikként a legjobbat akarják a gyerekeinek és úgy gondolják, hogy a cukor az egyik legrosszabb dolog, amit adhatnak nekik.

Elolvasom
Gyereknevelés
Fotó: Getty Images
2019.11.21

Erről szól a ‘Stresszmentes fegyelmezés’ szülőtréning

Legtöbbünk csak egy vagy két gyereket nevel fel élete során. És ezt elsőre, mindenféle gyakorlat, tapasztalat nélkül is jól kellene csinálnunk. Nem csoda, hogy a felelősség gyakran bizonytalan kísérletezést és nehéz bűntudatot szül. Tulajdonképpen nonszensz, hogy nem tanuljuk mindannyian intézményesen és profiktól a szülői munkát.

Az Egyesült Államokban régóta népszerűek a szülőknek és pedagógusoknak szóló tréningek, ahol a nevelők kis csoportokban, helyzetgyakorlatokon keresztül tanulhatnak és tapasztalhatnak meg új nézőpontokat, megoldásokat a szülő-gyerek kapcsolat problémás területeivel kapcsolatban. Nálunk még nem terjedtek el igazán az ilyen típusú tréningek, ezért egy tréner-tanácsadó szülőpár – Palitz Izabella és Losonczy Iván – saját módszert dolgozott ki Stresszmentes fegyelmezés címmel.

Ismerős történetek?

  1. Estéről estére ismétlődő jelenet a családban: amint az esti fürdésre kerülne a sor, a kisfiú tiltakozni kezd. Bárhogy próbálkoznak a szülei, semmi sem használ, így aztán minden napra jut egy menetrend szerinti cirkusz. A szülői csoportban az anya azt a javaslatot kapja a többiektől, hogy legközelebb tegye fel a gyereknek a kérdést: „mire lenne szükséged, hogy szívesen bemássz a kádba?”. Ezt a  következő este meg is teszi. „A kiskatonámra” – válaszolja a gyerek. És valóban: amint viheti magával a műanyag figurát is a fürdőszobába, megszűnik a probléma.
  2. Az alsó tagozatos fiú nagyon ellenáll a kötelező, otthoni, szombat reggeli  olvasásgyakorlásnak. Pedig a szülők jól kitalálták a rituálét: reggel, ébredés után, még az ágyban lapozgatnák együtt a könyvet, hogy gyorsan letudják a dolgot. Miután a csoportfoglalkozáson szituációs játékban kívülről néznek rá a jelenetre, rájönnek, hogy beszorítják a gyereket a kötelező helyzetbe. Azt mondják neki, választhat magának valamilyen könyvet, és akkor gyakorolnak vele, amikor szeretné. A kisfiú pedig onnantól kezdve egyre lelkesebben kezd el olvasni.
  3. Tipikus testvérféltékenységes eset. A nagyobbik testvér rendszerint dühkitörésekkel küzd, vagy erőteljesebben reagál a kistestvérre, pl. szembe locsolja a kisbabát fürdés közben. A kicsi sír, anya berohan, kikapja a babát a kádból, apára rászól, hogy vigye ki a nagyot is, akinek még dühösen megjegyzi, hogy ne is lássalak, hogy csinálhatsz ilyet. Erre persze ő is sírva fakad, anya is, apa is ideges. Miután anya moziként végignézi a jelenetet egy szerepjátékban, rájön, hogy jobban átadhatná a helyzet megoldását apának, illetve hogy a nagyobbik gyermeke valójában figyelemre vágyik, csak nem a megfelelő módon szeretné azt elérni. A csoporttól azt az ötletet vitte magával, hogy vonja be a nagyobbikat a kisebb körüli teendőkbe, ezáltal megadhatja neki a figyelmet és a fontosság érzését, de az összetartozás élményét is. A konfliktusok hamarosan elcsitulnak a testvérek között.

Mindenre volt megoldás

Mind a három esetre a Stresszmentes fegyelmezés csoportfoglalkozásain született megoldás, ahol a gyerekneveléssel kapcsolatos fontos alapelveket a trénerek magyarázzák el a szülőknek, ők pedig – miután a problémás helyzetet szerepjátékkal megjelenítették – együtt ötletelnek a lehetséges megoldásokról. A következő alkalommal már azt is megbeszélhetik, hogyan váltak be az ötletek, és a tréning hetei során mindannyiuknak pozitív irányba változik a kapcsolata a gyerekével.

Fotó: Getty Images

Nevelési eszközök kisebbekhez, nagyobbakhoz

A szülőtréning nem terápiás, hanem prevenciós jellegű módszer. A trénerek kommunikációs stratégiákat és demokratikus nevelési eszközöket adnak át a hétköznapi helyzetekben elbizonytalanodott szülőknek. A foglalkozások során világossá válik, mennyit ad hozzá az önismeret, illetve az érzelmekhez való kapcsolódás az emberi kapcsolatok sikeréhez. A szülők megtanulják anélkül rávezetni gyermeküket az együttműködésre, hogy csorbulna a családban a kötődés és az érzelmi biztonság. A tréning tematikája nem kisgyerek- vagy nagygyerek-specifikus – bár a szakemberek életkorra lebontva is adnak tanácsokat, elmagyaráznak fejlődéslélektani ismereteket –, a nevelési elvek korosztálytól függetlenül alkalmazhatók.

A kérdés technikája
Nyílt, parancsoló utasításkor, kommunikációsan agresszív fegyelmezésnél stresszreakció léphet fel. A felső agyi területek beszűkülnek, bezárnak, és az alsó agyi területek veszik át az irányítást. Ha kérdéssel tereljük a gyereket, az agya ösztönökért felelős hátsó része helyett a gondolkodó részét mozgósítja. Stresszreakció helyett a problémamegoldás felé mozdul. Például: „Azonnal rakd rendbe a szobádat, hányszor mondjam még!” helyett „Mire lenne szükséged ahhoz, hogy elpakolj a szobádban?”

Önismereti alapozás

Sokan felismerjük, hogy felnőttkori problémáink mögött többnyire gyerekkori rossz tapasztalataink állnak, ezért igyekszünk másképpen állni a gyermekünkhöz, mint a szüleink tették velünk. Ami általában nehezebbnek bizonyul, mint gondoltuk, amikor ugyanis valami ellenében hozunk döntéseket („csak olyan ne legyek, mint az anyám”), akkor még mindig nem a gyerek személyiségéhez képest választunk nevelési eszközöket. Ráadásként pedig gyakran visszahúznak a régi minták is.

„A boltban a gyerek ledobja magát a földre – festi le a problémát Iván. – Sokan ilyenkor feszengeni kezdünk amiatt, mit szól ehhez a többi ember. Bestresszelünk. Stresszhelyzetben beszűkül a gondolkodás, automatikusan a régi berögződések veszik át az irányítást. A hozott minták annyira mélyen belénk ivódtak, hogy az automatizmusok felülírásához nem elég elolvasni egy-két gyereknevelési szakkönyvet.” „A szülőtréning ezért élményalapú és gyakorlatorientált  foglalkozásokból áll, a résztvevőknek van idejük és esélyük leépíteni az automatikus, rossz reakciókat, és helyettük begyakorolják az újakat” – fűzi hozzá Izabella.

Fotó: Getty Images

Jó vagy úgy, ahogy vagy

„Amikor megszületett a kislányunk, szembesültünk vele, hogy hiába tanultunk pszichológiát, és vezetünk több éve különböző tréningeket, ha nevelésről van szó, mi sem tudunk megszabadulni a rossz beidegződéseinktől” – meséli Izabella. – Elkezdtünk kutatni, így jutottunk el olyan amerikai megközelítésekhez, amelyek itthon nem vagy alig ismertek.” A házaspár ezeket a megközelítésmódokat egyesítette, és a tréningbe beépítették analitikus pszichológiai tanulmányaik tanulságait is. Módszerük, a Stresszmentes fegyelmezés a gyermekkel való kapcsolatteremtésre, az érzelmi ráhangolódásra fókuszál. Kiindulópontjuk – a humanisztikus pszichológia alapján –, hogy a gyerek önmagától nem rossz, hanem a legtöbb viselkedésbeli probléma mögött kapcsolati hiány húzódik meg, amelyet korrigálni lehet.

Kapcsolat például az is, ha leguggolunk a gyerekünkhöz, és visszatükrözzük az érzelmeit (pl. „Nagyon szomorú vagy, hogy nem vettük meg neked azt a legót”). „Mágikus ereje van ennek az apró gesztusnak: mihelyst a gyerek érzelmeit a szülő elismeri, ő elkezd megnyugodni, hiszen látja, hogy elfogadják úgy, ahogy van” – teszi hozzá Izabella. 

A tréning fontos célja az is, hogy enyhüljenek a szülőséggel kapcsolatos szorongások, a „hibák” és „mulasztások” miatti bűntudat, a résztvevők komfortzónába kerüljenek a saját szülői szerepükkel.

Miből lesz a sérülés?
Tágabb értelemben azok a szülői reakciók adhatnak okot a gyerek sérülésére, amelyek olyan irányba kondicionálják a viselkedését, hogy abból később, felnőttként életvezetési problémái, érzelmi nehézségei alakulhatnak ki. „Mondjuk, hogy a gyerek eltöri a poharat – vázolnak fel egy szokványos helyzetet a trénerek. – Mit tesz a szülő? Idegesen kiabál. A gyerek rémülten hallgatja, és azt szűri le az esetből, hogy nem szabad hibát elkövetni, mert az indulatot vált ki. Persze a szülő is csak ember, lehet rossz napja, rossz hete, de ha sorozatosan reagál helyzetekre a gyereke számára fájdalmas módon, az a későbbiekben majd kudarckerülő, perfekcionista vagy egyszerszűen alacsony önértékelésű emberré válhat.”  Egy másik gyakori példa: a gyerek rosszat tesz, mi pedig büntetésből a szobájába küldjük: „látni sem akarlak”. Így azt tanulja meg, hogy ahol negatív érzelmek merülnek fel, onnan hátra kell lépni. „Kommunikációs tréningeken gyakran találkozunk olyan felnőttekkel, akik számára a konfliktusmegoldás egyszemélyes munka, egyedül próbálják megoldani a kapcsolati nehézségeket, miközben érzelmileg eltávolodnak a párjuktól, a szeretteiktől” – magyarázza Iván. 

Jelenktezz most a workshopunkra te is!
www.gyereklelek.hu/workshop/

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
5 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET?
 AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY
 MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON
 ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

egészséges életmód

“A mi gyerekeink nem esznek semmi cukrosat!” Eszterék inkább hajléktalanoknak ajándékozzák, ha csokit kapnak valakitől

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
75 szavazat
Top
1
sztáranya

Julia Roberts őszintén a gyereknevelésről – érdemes őt meghallgatni!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
45 szavazat
Top
2
családi otthon

Jó döntés lehet három gyerekkel Budapesten maradni! Itt él Farkasházi Réka és családja!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
17 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek