Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

egészséges életmód

“A mi gyerekeink nem esznek semmi cukrosat!” Eszterék inkább hajléktalanoknak ajándékozzák, ha csokit kapnak valakitől

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
77 szavazat

Eszterék nagyon komolyan veszik a cukormentességet, ha a gyerekeikről van szó, akik még soha életükben nem ettek egyáltalán cukrot. Ők viszont szüleikként a legjobbat akarják a gyerekeinek és úgy gondolják, hogy a cukor az egyik legrosszabb dolog, amit adhatnak nekik.

Elolvasom
különóra
Szerző: Dadventure
2019.10.30

Különóra-halmozó a fiam, avagy hogyan lettem olyan szülő, amilyen sosem akartam lenni

Nem tudom, hogy történt, de a középső csoportos fiamnak hét különórája van egy héten. Mindig azt gondoltam, hogy legyen a levegőn és játszunk vele, az elég. Most mégis ott tartunk, hogy focizik, kosarazik, angolra, úszásra és sakkra jár. Némelyikből duplán.

Egy évvel ezelőtt még kezelhető volt a helyzet. Az óvodai öltözködés közben meglátta a sakkszakkör felhívását. Korábban jártunk már olyan játszótéren, ahol óriási bábukkal lehet játszani, és nagyon tetszett neki, ahogy most is. Felhívtam az oktatót, aki szerint öt éves kor előtt ritkán izgalmas a dolog, de próbáljuk ki, kedden délután tart órát egy könyvesboltban. A dolog nagyon jól ment: ez lett a mi közös programunk: ő sakkozik, meg rajzol, meg összekeverednek, meg háborúznak a bábuk, és én közben laptopon dolgozom, a végén pedig megfogdosunk 200 könyvet. Tavaszig járt, akkor már a nagyfiúk játszottak is, az őt már nem kötötte le, így megbeszéltük, hogy majd ősztől újra jár, ha akar.

És most itt az ősz. Mivel – nagyon bölcsen – kiscsoportosoknak nem indítanak órát az óvodában, most jött el az idő a különórákhoz. Szerencsére mindegyik az épületben van, így a délutáni rohangálás nem téma (ha az lenne, valószínűleg már csak egy órára járna).

Először kérte, hogy járhasson erre, mert tetszik neki. Aztán az is. Oda meg az egyik barátja jár, a negyedikre a másik.

Az egyik órán az -ezek szerint- addiktológiai tapasztalatokkal rendelkező edző cukorkát ad a gyerekeknek! A sakkra ugye szintén magától akart menni, az angol pedig jó bulinak tűnt. Az csak egy dolog, hogy ez havonta nagyjából 25.000 forint. A másik kérdés, hogy mi marad a gyerekből, mire hazajut, mondjuk szerda délután, amikorra megvolt öt óra a hétből.

A tapasztalatok alapján a kedd teljesen kifingatja, csokival és Mancs őrjárattal kell kicsalni belőle az együttműködést. Utána jön a szerda, más néven az Ördög Napja: fél 9-től van a sakk, és 9-től angol. Tehát megreggelizve kell bevinni, mert különben éhen marad. Mindent úgy, hogy nehéz kiverni az ágyból (ne aggódj, szombat-vasárnap 6.15-kor már a koponyámon ül és játékra hív). Ezek a reggelek próbára teszik a nevelési elveimet, ráadásul azzal nehezítve, hogy a feleségem néha 7-kor indul otthonról. Ilyenkor inkább beszélhetünk elhúzódó gerillaharcokról, mint reggeli rutinról. Csütörtökre én is elfáradok, ilyenkor vannak a legnagyobb vitáink, ekkor tudok a legnagyobb seggfej lenni, aztán az öltözés közben ölelgetem a gyereket, hogy ugye tudja ám, hogy apa nagyon szereti.

És mi van, ha innentől csak kevesebb sportot lát majd érdekesnek, és nem próbál ki olyan izgalmas dolgokat, mint a tenisz, a vívás (nem tölgyfaággal a játszón), vagy nyári körling?! Mi van, ha ötévesen kiégetjük ezzel a sok különórával, és innentől máshoz már nem lesz kedve? Innentől mindig ez lesz? (Egy baráti pár iskolaválasztás előtt áll, és azzal a fontos érvvel utasították el az egyik lehetséges intézményt, hogy az egy versenyistálló, ahol vagy három területen versenyre jársz, vagy frusztrált vagy a versenyzők miatt).

Az is lehet, hogy notórius lelépő lesz: én is kipróbáltam 1000 sportot, és egyiknél sem maradtam meg túl sokáig. Pedig fontos lenne, hogy legyen valami szervezettség az életében, ami egyáltalán nem az élsportot jelenti.

Két hete kicsikartam belőle, hogy két különórát lead. Aztán nem volt szívem lemondani. Soma élvezi, a barátaival van, nem mobiloznak és egymást verik, hanem szervezett keretek között mozognak és dalokat tanulnak, meg fekete-fehér bábukkal háborúznak.

Úgy döntöttünk, mi nem mondjuk le az órát; inkább figyeljük Somát, és akkor avatkozunk be, amikor muszáj. Itt a téli sötétség, majd legfeljebb hamarabb elmegy aludni, és mi is megértőbbek leszünk vele reggelente. Meg délután. Meg hétvégén. És addig is, újra elkezdem a magnéziumkúrát.

Ha többet akarsz látni a családunkból, hogy a napi rutinon kívül mennyire megy könnyen vagy nehezen bármi más, akkor kövess Instagramon vagy Facebookon!

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
10 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET?
 AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY
 MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON
 ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

egészséges életmód

“A mi gyerekeink nem esznek semmi cukrosat!” Eszterék inkább hajléktalanoknak ajándékozzák, ha csokit kapnak valakitől

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
77 szavazat
Top
1
újrakezdés

Na, erre még én se számítottam: Váratlanul újra beleszerettem a volt férjembe – Igaz történet!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
74 szavazat
Top
2
sztáranya

Julia Roberts őszintén a gyereknevelésről – érdemes őt meghallgatni!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
47 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek