Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

Koronavírus

Új koronavírus tünetek! Már nem csak az eddig ismert szimptómák utalhatnak fertőzésre!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
7 szavazat

Az eddig ismerteken kívül íme néhány az új koronavírus tünetek közül.

Elolvasom
Járványügyi munkajog
Fotó: Getty Images
2020.03.26

„Munka nélkül maradtam a koronavírus miatt” – A szakértő tanácsai, ha veszélyben az állásod

Pár hónappal ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt, ami ma már súlyos valóság. A koronavírus-járvány nem csak az egészségünket veszélyezteti, de a megélhetésünket is. Biztosnak vélt pozíciók szűntek meg, dolgozók ezrei váltak munkanélkülivé. Vajon milyen eszközei lehetnek ebben a helyzetben a munkáltatónak, aki szeretné megtartani munkatársait és milyen jogai vannak azoknak a munkavállalóknak, akik egyik napról a másikra az utcára kerültek? Az Ecovis Hungary Legal szakértője, dr. Bihary Ákos válaszolt a legégetőbb kérdésekre.

Szomorú jövőkép

Sokáig nem vettük komolyan – vagy nem akartuk elhinni- a szakértők által prognosztizált komor jövőképet, miszerint a járványnak nagyon komoly gazdasági következményei lesznek.

A koronavírus olyan mélyreható változásokat idézett elő a világgazdaságban, amely munkáltatót, munkavállalót egyaránt érint.

Szinte napok alatt állt le a vendéglátás, a rendezvényszervezés, a szálloda- és a szórakoztatóipar. Ugyanakkor csúcson jár az élelmiszer-feldolgozás, az áruszállítás és az élelmiszer kiskereskedelem.

Az élelmiszeripar most a munkavállalók legnagyobb felvevőpiaca, de még így sem bírja a terhelést, mert lassú a felvételi procedúra. Nem lehet ugyanis csak úgy felvenni embert –érthető okokból-, mert nagyon szigorú egészségügyi vizsgálaton kell mindazoknak átesni, akik élelmiszer közelébe kerülnek, az adminisztráció pedig akár hetekig is eltarthat.

Munkaerőhiány van, a megbízható munkavállaló nagy kincs, ezért is döntött úgy több cég, hogy egy-két hónapra akkor is kifizeti dolgozói bérét, ha azok most a járvány miatt nem tudnak bejárni. Sajnos ezt azonban a legtöbb kis- és középvállalkozás nem tudja megtenni.

Vannak, akik a járvány által sújtott ágazatok valamelyikében dolgoztak – személyszállításban, szálloda- vendéglátó-, vagy szórakoztatóiparban, turizmusban- és egyik napról a másikra váltak munkanélkülivé.

Mivel ők kénytelenek voltak bezárni, egyáltalán nincs bevételük és bizonytalan ideig még nem is lesz. Az ő megsegítésükre született meg az a március 18-án bejelentett rendelkezés, miszerint a járvány által leginkább sújtott ágazatokban a kormány a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségeit teljes egészében elengedi, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkenti. Ezen kívül az érintetteknek nem kell fizetni a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosításuk díja pedig a törvényi minimumra csökken. A rendkívüli rendelkezés hatálya egyelőre ez év június 30.

Koronavírus és munkajog – Tények és tévhitek

A koronavírus okozta gazdasági lassulás során a cégek életben tartása és a munkavállalók munkaviszonyának fenntartása kapcsán számos munkajogi kérdés merül fel, amelyek közül néhány esetkörre a hazai munkajog is keresi jelenleg a választ. Az Ecovis Hungary Legal egyik szakértője, dr. Bihary Ákos összegzi azon tényszerű és leggyakrabban alkalmazott intézkedéseket, amelyek a munka világában a koronavírus idején jogszerűen vagy tévesen alkalmazásra kerültek a munkáltatók által.

„Szabadságra küldöm a munkavállalót.”

A munkáltatók elsődleges kérdései általában a munkavállaló „szabadságra küldése” vagy annak „limitje” kapcsán merülnek fel.

A rendes szabadság során felhasználható szabadnapok száma az Mt. alapján a 20 nap alapszabadságból és a pótszabadságból áll.

A pótszabadság a 20 napon felül az alábbiak szerint jár: 
a 25. életévtől további 1 nap; 
a 28. életévtől további 2 nap;
a 31. életévtől további 3 nap;
a 33. életévtől további 4 nap;
a 35. életévtől további 5 nap;
a 37. életévtől további 6 nap;
a 39. életévtől további 7 nap;
a 40. életévtől további 8 nap;
a 43. életévtől további 9 nap;
a 45. életévtől további 10 nap.

További pótszabadság illeti meg a munkavállalót a 16 évesnél
fiatalabb gyermeke után:
1 gyermeke után 2 nap;
2 gyermeke után 4 nap;
2-nél több gyermeke után összesen 7 nap.

A szabadság jogszerű kiadása

A fentiekből 7 munkanapot az évben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A 7 munkanapon felül a fennmaradó szabadsággal rendelkezhet a munkáltató és jogosult kiadni, azonban a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

Jogszerű megoldás, ha a munkavállalóval megállapodást köt a munkáltató a szabadság kiadása tekintetében. Egyoldalúan elrendelni a szabadság kiadását csak 15 nappal a szabadság kezdete előtt jogszerű, egyéb esetben a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogszerűtlenné válik.

A munkavállaló önként is kiveheti a 7 nap szabadságát. Az Mt. alapján ezt szintén 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie – ehhez ugyanakkor a megállapodás alapján szintén hozzájárulhat a munkáltató.

„Home office-t alkalmazok.”

Home office munkavégzést a munkáltató jogszerűen egyoldalúan elrendelhet, a munkavállalónak pedig be kell tartania ezt a munkáltatói utasítást, azt nem tagadhatja meg. A home office munkavégzés elrendeléséhez nem kell módosítani a munkaszerződést, arról a munkáltató egyoldalú utasításban vagy szabályzatban rendelkezhet. Fontos, hogy ha egyoldalúan kerül sor a home office elrendelésére, annak az Mt. szerinti felső korlátja főszabály szerint 44 munkanap vagy 352 munkaóra.

Mivel a jogszabály még nem alkalmazkodott a járványügyi helyzethez, a home office munkavégzés során számos betartandó munkavédelmi, valamint adatvédelmi előírásnak kell megfelelni. Javasolt a munkáltatóknál minél hamarabb megteremteni a home office munkavégzés jogszerű feltételeit, hiszen a járványtól függetlenül nem szabad megfeledkezni azokról az esetleges jogvitákról, amelyek éppen az ilyen helyzetekben felmerülő munkabalesetek, adatvédelmi problémák vagy a megfelelő szabályozás hiányában bekövetkezett anyagi hátrány okozhat.  

„Fizetési nélküli szabadságra küldöm a munkavállalót / csökkentem a munkabérét.”

Egyoldalúan jogszerűen egyiket sem lehet.

Fizetés nélküli szabadság az Mt.-ben meghatározott esetkörökben[1] jár, így azt munkáltatóként egyoldalúan ebben a formában kiadni nem lehet. A fizetés nélküli szabadság igénybevételét a munkavállaló igényelheti, s ezt az igényt legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatónak.

Amennyiben sor kerül fizetés nélküli szabadságra kiadására, akkor ezen időszak alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel, és egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A munkabér egyoldalú csökkentése kapcsán pedig fontos leszögezni, hogy a munkabér a munkavállalónak a felek között létrejött munkaszerződés alapján jár, a munkaszerződést a felek pedig csak közös megegyezéssel módosíthatják, egyoldalúan tehát nem.

„Nem foglalkoztatom és kész!”

Ha a munkavállaló képes a munkára, keresőképes és nem áll fenn fertőző betegség gyanúja, de a munkáltató megelőzés céljából nem kívánja foglalkoztatni a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben, a távollét tartama állásidőnek minősül (erre az időszakra tehát az alapbér 100%-a jár), ha a fertőzés veszélye objektív alapon amúgy a munkáltató egyéb eszközeivel elhárítható lenne.

Egyéb – betegszabadság, táppénz, karantén

A munkavállaló saját fertőzöttsége miatti keresőképtelensége első 15 munkanapjára betegszabadságot kell kiadni. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, azt a munkáltatónak kell megfizetnie. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles.

A munkavállaló saját betegsége esetén, a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult táppénzre, az igazolt keresőképtelenség időtartamára. Ennek mértéke a biztosításban töltött időtől és a tartamtól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.

A megbetegedéstől függetlenül, ha az egészségügyi hatóságok által elrendelt járványügyi zárlat, karantén esetén nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, így erre az időtartamra munkabért a munkáltatónak nem kell fizetnie. Erre az időszakra a munkavállaló keresőképtelennek minősül és táppénzre jogosult (tünetmentesen is).

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2020-ban – a 161 000 forintos minimálbér alapulvételével – a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 10 733,33 forintot, azaz a tízezer-hétszázharminchárom forintot.

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
4 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET? AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Szólj hozzá!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés
Olvass tovább

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

Koronavírus

Új koronavírus tünetek! Már nem csak az eddig ismert szimptómák utalhatnak fertőzésre!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
7 szavazat
Top
1
Koronavírus

Röhögünk rajtad, koronavírus! – 2. rész

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
31 szavazat
Top
2
Koronavírus

10 dolog, amit tiniként csináltam volna, ha akkor jön egy világ járvány

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
3 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek