Created with Sketch. Created with Sketch. Keresés
Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

Koronavírus

Akkor is szoptass, ha megfertőződtél! A szakértő elmondja, miért olyan fontos ez!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
10 szavazat

A WHO a múlt héten közleményben hívta fel minden kisbabás anyuka figyelmét a szoptatás fontosságára. Ajánlásuk szerint még járvány idején, és még az anya covid-19 vírussal fertőzöttsége esetén sem szabad abbahagyni az anyatejes táplálást. Vajon nem veszélyes ez? Erről kérdeztük Rózsa Ibolya, IBCLC, laktációs szaktanácsadót.

Elolvasom
harmadik gyerek
Fotó: Getty Images

Na, és lesz harmadik?

Ohh, igen… A kérdés, amit még a ’hogy vagy’-nál is többet tesznek fel nekem mostanában. És még csak haragudni se tudok érte, hiszen az a helyzet, hogy én is minden egyes nap felteszem magamnak. Válaszom viszont még mindig nincs rá.

Négy gyereket akartam. Négy fiút. Így indultunk neki. Vagyis hát én. Láttam magam, ahogy pár év múlva a családi fotón öt (beleszámolva természetesen a férjemet is) sármos férfiú között egyedüli nőként boldogan, büszkén, elégedetten mosolygok majd.

Elsőre született is egy kisfiunk. Szerelem volt első látásra, úgy, ahogy annak lennie kell. Emlékszem, a kórházból hazatérve napokig azt ecseteltem a férjemnek, hogy én csak ezért élek, hogy szüljek, hogy nem is négy, de legalább 4 millió gyerekem legyen, hogy ez mennyire csodálatos, hogy nem is értem, hogyan tudtam élni eddig enélkül.

Aztán persze jöttek hullámvölgyek. A bezártság, a felnőtt társaság hiánya, a kialvatlanság, az énidő hiánya, majd az első dackorszak eltántorított egy kicsit.

Lehet a négy fiú helyett bőven elég valójában egy is?

2,5 éves volt már a kisfiam, emlékszem, nyaraltunk a Badacsonyban, sütött a nap, ott voltak a Mamiék is, együtt volt a család, akkor már nagyjából egy éve aludtunk is, én is már egy ideje újra dolgoztam, a dackorszakot is túléltük, meg hát, mégse foszthatjuk meg a kisfiunkat attól, hogy legyen egy testvére, nem!? „Azért jó lenne egy kislány is.” – néztünk össze a férjemmel, és hát khm… 9 hónappal később tényleg született is egy lányunk. (Mielőtt megkérdeznétek, a lottószámokkal nincs ilyen szerencsénk…)

A kislányunk is egy csoda volt, vagyis hát az is még mindig, bár az ő csodájának megélésére valahogy sokkal kevesebb időnk volt. Két hónaposan már forgott, fél évesen ült és mászott, 1 évesen járt, azóta pedig minden nap új szóval bővíti a repertoárját, amelynek köszönhetően másfél évesen hajnali 5-kor is közölni tudja már, hogy márpedig ő hinta palintázni akar MOST és este 8 után azt is, hogy a Papival akar telefonon beszélni – természetesen szintén azonnal.

És mindeközben a kisfiunkkal a legjobb testvérek lettek a világon. Reggel először egymáshoz rohannak, nagy ölelésekből és csattanós puszik nélkül nem telnek el napok. Társak és cinkosok jóban, rosszban, tényleg, kívánni sem lehetne náluk jobbat.

De természetesen két gyerekkel az élet nem mindig tejfel. Nálunk sem áll a nap 24 órája abból, hogy szeretgetik egymást. Kettőből kettő dobja el magát a szupermarket kellős közepén, mert nem engedem meg, hogy pezsgősüvegekkel játsszanak. És kettőből kettő lesz beteg, ha 20 fok alá csökken a hőmérséklet, vagy kicsit jobban fúj odakint a szél.

Kettőből kettő visít, ha meglátják az orrsziporszit, de kettőből kettő szalad felém széttárt karokkal és puszilgat, ölelget agyon az ovi és bölcsi után hazatérve.

Mint ahogy kettőből kettővel üvöltjük hangosan a kocsiban, hogy „jön a tigris” és ha kell, kettőből kettővel összebújva alszunk éjszaka egy ágyon, ha épp mindkettőnek erre van igénye.

És pont ez az. Az éjszakai műszakban, amíg én az egyik orrát szívom, a másikat Apa simogatja, nyugtatgatja. Amíg az egyikkel anya-fia programra megyek, addig a másikkal, Apa el tud addig lenni.

Amíg egyik kezemmel az egyik kezét fogom, a másikkal a másikét. De mi lenne, ha lenne egy harmadik is? Az ő kezét ki fogná?

Pár hónappal ezelőtt ezeket a dolgokat végigzongorázva el is döntöttük, hogy nem lesz több gyermekünk. Végülis, vagy egy fiunk és egy lányunk, mindketten egészségesek – ugyan mit kívánhatnánk még? Meg is nyugodhattam volna, végre meghoztunk egy döntést. Egy nehéz döntést. Ám onnantól kezdve iszonyatos üresség fogott el. Üresség és talán… céltalanság.

A cikk folytatásához kérjük, regisztrálj!

Érdekel a folytatás? Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
11 szavazat

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

Koronavírus

Akkor is szoptass, ha megfertőződtél! A szakértő elmondja, miért olyan fontos ez!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
10 szavazat
Top
1
Koronavírus

A 10 legfontosabb tény, ami segít a koronavírus megelőzésében!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
54 szavazat
Top
2
anyaság

4 gyerek mellett erre is van ideje: Anyaságról és gyereknevelésről fest őszinte, de vicces képeket Szántó Cecília!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
26 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek