Created with Sketch. Created with Sketch. Keresés
Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

óvodai beszoktatás

Így készülünk vissza az oviba: 7 tipp, hogyan veheted könnyedebbre a karantén utáni ovis visszaszok(tat)ást

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
1 szavazat

Két és fél hónap után ma újra nyitnak az óvodák, az én lányom is ismét be fog járni. Ám az ovis mindennapokba való felhőtlen és örömteli visszatérés nem feltétlenül magától értetődő. A karanténban töltött idő nagyjából egy nyári szünetnek felel meg. A hosszú kimaradás, a rendkívüli nyitás és a nyár nem könnyíti meg a visszaszokást és a visszaszoktatást. Most kiemelten figyeljünk a gyermekünk lelkére!

Elolvasom
sakk
Fotó: Getty Images

Szórakoztató sakkfeladványok – 1. rész

Farkas Csaba sakkoktató hetente fog először könnyű, majd egyre nehezedő feladványokkal jelentkezni a Famiily.hu-n – kicsiknek és nagyoknak egyaránt! További izgalmas feladványokért a névjegyben elhelyezkedő elérhetőségeken egyénileg is meg lehet keresni Csabát!

Szinte nincs olyan ember, aki ne ismerné, vagy legalább ne hallott volna e nagy múltú táblajátékról. Mégis kevesen tudják, hogy milyen izgalmas, kalandos utat járt be ez a nagyszerű logikai játék, hogy milyen fejlődésen ment át az évszázadok során, míg a jelenlegi formájában megismerhettük. Számos nép, tündöklő, majd hanyatló birodalom és kultúra ujjlenyomatát viseli magán, és ezzel letűnt korok hagyatékát őrzi minden figura a táblán. A sakkjáték kialakulása összefügg az emberiség történelmével, egyetemes hatása pedig páratlan a játékok történetében. 1500 éves fejlődését a világtörténelem fontos vallási, kulturális és politikai eseményei szövik át – kiemelkedő szerepét minden bizonnyal ennek a páratlanul gazdag hagyatéknak köszönheti.

A sakk eredete a ködös múltba nyúlik vissza, s bár megdönthetetlen bizonyítékunk nincs rá, a tudós kutatók szorgos munkája alapján elfogadhatjuk, hogy Indiában keletkezett. „Történelmileg a sakkot a hadijátékok közé kell sorolnunk” – írja Murray, a kiváló angol kutató. Két játékos vezeti a küzdelmet, két egyenlő erővel kezdő hadsereg között. A két játszó fél tudásától, stratégiai felkészültségétől és taktikai elképzelésétől függ, melyik lesz a győztes; ebben sokszor a változó harci erők mennyiségénél is nagyobb szerep jut a különböző mozgású és hatóerejű figurák jobb alkalmazásával kialakuló minőségbeli különbségek. Ez volt, és ma is ez az alapja a „gondolkodó ember játékának”.

Bár később Európában a reneszánsz újító szelleme és képzelőereje lényegesen megváltoztatta a figurák menetmódját, s ezzel a modern kornak megfelelően felfrissítette a játszma menetét, növelte a gondolkodás hatékonyságát, utat nyitott a vakmerő kombinációknak, mindez mit sem változtatott annak a játéknak a lényegén, amellyel India ajándékozta meg az emberiséget. Ez a játék a csaturanga.

A legkiválóbb kutatók ma már megegyeznek abban, hogy a jelenkori sakkjáték egyenes leszármazottja a csaturangának, amelyet a VII. században már igazolhatóan játszottak a főleg muzulmának lakta országokban is, lényegileg azonos tervszerűséggel és módszerrel, mint öt évszázaddal később Európában. India nyugati részének élénk összeköttetése volt Perzsiával, így érthető, hogy itt is megismerték az ott már népszerű játékot. Innen az arab birodalmon keresztül terjedt tovább Európa felé.

De miért annyira különleges ez a játék, mely királyok, nemesek és földművelők között egyaránt nagy népszerűségnek örvendett? Miért készült számos tanulmány, kutatás a sakk pozitív hatásairól, miért tartják számon fontos nevelőeszközként? Miért hasznos és mit fejleszt?

Analizáló és szintetizáló képességet, emlékező tehetséget, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, a gondolkodás divergens (széttáró, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet…

A fentiek mellett a sakk megtanít arra, hogy tanulás nélkül nem lehet fejlődni, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy nehéz vagy kritikus helyzetekből is ki lehet jutni, hogy az egyes problémaszituációkra számos megoldást lehet találni, hogy nem szabad a harcot az első sikertelenségnél feladni, hogy a problémamegoldást ismételten újra kell kezdeni, hogy a vereséget el kell tudni viselni, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani. De a sakk mindenek előtt megtanít mások és saját magunk tiszteletére, az egymással eltöltött hasznos idő megbecsülésére. Így tehát a sakkot fontos személyiségfejlesztő eszközként is számon tartjuk.

Első ízben egy bevezető játékkal, ha úgy tetszik feladvánnyal készültem, melynek fókuszában a figurák lépéseinek alaposabb megismerése, és a fejben történő előregondolkodás elsajátítása áll. A játékot általában gyűjtögetőnek, gombaszedőnek nevezik. Lényege, hogy a kezdő figuránkkal sorozatütéssel (minden lépésünk ütés is egyben, csak így haladhatunk tovább) minden gyalogot levegyünk a tábláról. A feladatot nehezíti, hogy több irányba is elindulhatunk, de nem mindegyik úton tudunk végigmenni a fentebb említett szabály értelmében.

Névjegy: 
Farkas Csaba vagyok, 2007 óta foglalkozom általános iskolai sakk szakkörök szervezésével és vezetésével. Az elmúlt több mint egy évtizedes oktatói pályafutásom alatt számos oktatási intézményben sikerült tevékenységemmel népszerűsíteni és megszerettetni e nagy múltú táblajátékot. Szakköreim hosszú évek óta folyamatosan működnek az iskolákban, töretlen népszerűséggel. Célom elsősorban a sakk, mint játék és szórakozás megszerettetése a gyermekekkel, és szüleikkel. Hiszem, hogy a játékos tanulással, humorral és jókedvvel megfűszerezett módszertan változatos és stimulálóbb környezet teremt, így a gyerkőcök hamarabb sajátíthatják el az analitikus, kreatív gondolkodást. Jelenleg online magánórákkal folytatom oktatói tevékenységem, illetve heti rendszerességgel állítok össze gyakorló-feladatcsomagokat a sakkozni kívánóknak. 
Telefon: 06 31 780 69 33
E-mail: csaba.farkas1985@gmail.com
Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/2579460618935115

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
9 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET? AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Szólj hozzá!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés
Olvass tovább

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

óvodai beszoktatás

Így készülünk vissza az oviba: 7 tipp, hogyan veheted könnyedebbre a karantén utáni ovis visszaszok(tat)ást

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
1 szavazat
Top
1
iskolabezárás

Ezért nyitottak ki, majd zártak is be pár hét után az iskolák Ausztriában és Franciaországban

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
17 szavazat
Top
2
babavárás

“Terhes lettem a koronavírus járvány idején úgy, hogy már nem is szeretem a férjem!” – Két nő, két megromlott házasság és egy nem várt terhesség története

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
18 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek