Bezárás

Olvasóink kedvenc cikkei

egészséges életmód

“A mi gyerekeink nem esznek semmi cukrosat!” Eszterék inkább hajléktalanoknak ajándékozzák, ha csokit kapnak valakitől

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
75 szavazat

Eszterék nagyon komolyan veszik a cukormentességet, ha a gyerekeikről van szó, akik még soha életükben nem ettek egyáltalán cukrot. Ők viszont szüleikként a legjobbat akarják a gyerekeinek és úgy gondolják, hogy a cukor az egyik legrosszabb dolog, amit adhatnak nekik.

Elolvasom
külföldi oktatási rendszerek
Fotó: Getty Images
2019.08.02

Házi alig, iskolakezdés 9-kor és még 8 ok, amitől világbajnok a finn iskola

Alig van házi feladat, nincsenek különórák, később kezdődnek, de korábban fejeződnek be az iskolában töltött napok, a finn diákok mégis minden nemzetközi mérésen, teszten az élbolyban végeznek. Elmondjuk, hogyan csinálják.

A legtöbb európai ország és az Egyesült Államok is küzd az oktatási rendszer régi beidegződéseivel, a merev szabályok pedig leginkább tudatlan és egyetlen séma szerint gondolkodó felnőtteket dobnak ki az iskolapadokból. Jól mutatják ezt az olyan nemzetközi tesztek is, mint például a PISA, amelyen az elmúlt években a magyar diákok is rendre a világátlag alatt teljesítenek. Lehet kritizálni a PISA jelentőségét, mindenesetre az eredmények magukért beszélnek.

Mit tudnak azok, akik elől végeznek ezeken a teszteken?

Az elmúlt évek átlagaiból az rajzolódik ki, hogy a kelet-ázsiai országok, mint Kína, Szingapúr és Japán diákjai mindig a listák élbolyában vannak. Hogy ők mit tudnak? A “dolgozz többet, tanulj keményebben, élj kevesebbet” elvén érik el az eredményeiket. Ha mélyen belegondolunk, szülőként nem biztos, hogy ezt az életet szeretnénk a gyerekeinknek.

Abban a bizonyos élbolyban azonban mindig ott vannak a finnek is, akik egy sokkal szimpatikusabb és gyerekközpontúbb felfogással jutottak el ugyanoda. Finnország oktatási rendszere egyszerű, mégis intellektuális reformjának köszönheti mai formáját, amelynek csodájára jár az egész világ. Tíz pontban soroljuk fel, miből is áll a titok!

1. Nincsenek vizsgák

Amikor a diákok robot módjára töltik a teszteket, hogy felkészüljenek a különböző megmérettetésekre, akkor semmi mást nem veszítenek el, csak a téma iránti érdeklődésüket és az önálló gondolkodásra való képességüket. A finneknél nincsenek ilyen tesztek. Az egyetlen teszt, amit a finn diákoknak teljesíteni kell, az az érettségi, amit a középiskola végén tesznek le. Egészen addig az összes gyereket a saját tanára osztályoz egy számára megállapított, egyéni rendszer alapján.

2. A tanár fontos ember

Itthon is és külföldön is szokás a tanárokat hibáztatni a nem megfelelő eredményekért, Finnországban azonban ez fel sem merül, ugyanis a tanárok számára olyan magasan van a léc, hogy nincs is értelme szigroúan ellenőrizni őket. Finnországban a tanári képzés a legszigorúbb az egész országban, ezen a területen szelektálják a leginkább a jelentkezőket, a képzés végén pedig csak az léphet a tanári pályára, aki mestervizsgát tesz. Később a tanár-diák nexusban a mester és tanítványa elvén tanítják a gyerekeket.

3. Verseny helyett együttműködés

Míg az amerikaiak is és sok európai ország is egy hatalmas darwini versenynek látja az oktatási rendszert, a finnek másképp tekintenek rá, egészen pontosan úgy, ahogyan Samuli Paronen író mondja:

“Az igazi győztesek nem versenyeznek.”

Ironikus, nem? Mégis ez az attitűd repítette a finneket a nemzetközi lista élére. A finn oktatási rendszer nem foglalkozik a mesterséges mérési rendszerekkel: nem léteznek legjobban teljesítő iskolákról és tanárokról szóló listák, az egész rendszer az együttműködésen alapszik.

4. Az alapok a legfontosabbak

A legtöbb iskolarendszert növekvő teljesítménykényszer terheli: matek tesztek és pontszámok körül forog a diákok élete, miközben mindenki elfeledkezik arról, hogy mitől lesz egy gyerek boldog és egészséges, és mitől tud majd jól teljesíteni. Ezt ismerték fel a finnek, mielőtt megreformálták az iskolarendszerüket: visszatértek az alapokhoz és egy sokkal igazságosabb környezetet teremtettek a suliban. A nyolcvanas évek óta arra koncentrálnak, hogy az oktatás kiegyensúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, méghozzá így:

  • minden diáknak ingyenes az iskolai étkezés
  • könnyű hozzájutni az egészségügyi ellátáshoz
  • mindenkinek elérhető a pszichológiai konzultáció
  • egyéni követési rendszer jár mindenkinek

5. A gyerek hadd legyen gyerek!

A finn gyerekek később, hét évesen kezdik az iskolát és így csak kilenc év a tankötelezettségük. Minden, amit 16 éves koruk után végeznek, csak opcionális. Pszichológiai szempontból ennek felszabadító ereje van: a gyerekeknek nem kell börtönben érezniük magukat az iskolában, ahol egyébként is a való életre készítik fel őket.

6. Nem kell mindenkinek diplomásnak lenni

Finnországban nincs akkora szakadék a diplomások és a szakmunkások megítélése között, mint más országokban: a főiskolai és a szakiskolai végzettséggel is ugyanolyan sikeres és értékes karriert lehet befutni, nincsenek előítéletek vagy becsmérlő megjegyzések, ha valaki nem jár egyetemre. A hároméves, úgynevezett felső középiskolában készítik fel a gyerekeket az érettségire, ez alapján felvételizhetnek az egyetemre, és ez alatt a három év alatt specializálódhatnak is, ez után képzik ki őket a különböző szakmákra.

7. Később kezdődik a nap

A finnek felismerték, hogy a koránkelés, a reggeli rohanás, a nulladik órák, a hosszúra nyúló iskolai napok kifacsarják a gyerekeket is és a felnőtteket is. Miután egy 2016-os kutatás eredménye szerint a korai iskolakezdés hátrányosan hat a diákok egészségére, jóllétére és fejlődésére, bevezették a 9-9.45 közötti iskolakezdést és az órák általában délután 2-2.45-kor véget is érnek. Ugyan hosszabbak az órák, de a szünetek is. Az egész rendszernek nem célja, hogy információval tömje tele a gyerekeket, sokkal inkább egy békésebb környezetet teremt a számukra.

8. Kötődés, bizalom, tisztelet

A finn iskolákban kevesebb a tanár is és a diák is, egy tanár gyakran hat évig is tanítja ugyanazt az osztályt, tanulócsoportot. Ez alatt az idő alatt a tanár sokkal inkább tud mentorrá, sőt családtaggá válni, és kialakul egy olyan bizalmi kötődés, amely során jól megismerik és tisztelni is tudják egymást. Emögött az az elv húzódik, hogy minden egyén más és másképpen is fejlődik, a tanárok pedig az egyéni szinthez képest segítik a diákot a céljai elérésében.

9. Kiegyensúlyozott légkör

A finn iskolákban sokkal kevesebb a stressz, mint máshol, ez pedig abból fakad, hogy kevesebb szabálynak kell megfelelni és a diákok sokkal több törődést kapnak. Napi néhány órájuk van és több lehetőségük van lazítani, levegőzni, enni. Ugyanez adott a tanárok számára is: az ő szobáik is úgy vannak kialakítva, hogy a lehető legkomfortosabban érezzék magukat, készülhessenek az óráikra vagy csak beszélgessenek egymással.

10. Kevesebb házi, kevesebb különóra

Az OECD felmérése szerint a finn gyerekek kapják a legkevesebb házi feladatot a világon, ők naponta maximum félórát töltenek otthon iskolai feladatokkal, és különóráik sincsenek. Tehát felesleges stressz nélkül teljesítik túl azokat a kultúrákat, amelyekben a kényszeres iskolai teljesítmény a fontos. A finn tanulók egyszerűen mindent megtanulnak a suliban, csak közben egy kicsit sem aggódnak azon, hogy milyen jegyeket fognak kapni, hogy milyen teszteket fognak írni, egyszerű természetességgel szívják magukba a tudást, mindenféle felesleges nyomás és stressz nélkül. Érdemes lenne tanulni tőlük!

Forrás: weforum.org

Tetszett a cikk? Értékeld csillagokkal!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
691 szavazat
TETSZETT EZ A CIKK? OLVASNÁL MÉG ILYENEKET?
 AKKOR REGISZTRÁLJ, HOGY
 MEGKAPD LEGJOBB CIKKEINKET TARTALMAZÓ HÍRLEVELÜNKET! ÉS NE FELEJTS EL LIKE-OLNI MINKET A FACEBOOK-ON
 ÉS KÖVETNI MINKET AZ INSTAGRAMON SEM! JA, ÉS HA ELŐFIZETNÉL MAGAZINJAINKRA, ITT MEGTEHETED!

Regisztráció

Ha most regisztrálsz, nem csak ingyen olvashatod az összes prémium családi tartalmunkat, de megajándékozunk a Gyereklélek hiszti hangosmagazinjával is!
A regisztráció ráadásul ingyen van és maximum 20 másodperc!
Ha már tag vagy, nem kell mást tenned, mint bejelentkezni.

Adatvédelmi tájékoztató megnyitása

Már tag vagy nálunk?

Olvasóink top 3 kedvenc cikke

egészséges életmód

“A mi gyerekeink nem esznek semmi cukrosat!” Eszterék inkább hajléktalanoknak ajándékozzák, ha csokit kapnak valakitől

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
75 szavazat
Top
1
sztáranya

Julia Roberts őszintén a gyereknevelésről – érdemes őt meghallgatni!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
45 szavazat
Top
2
családi otthon

Jó döntés lehet három gyerekkel Budapesten maradni! Itt él Farkasházi Réka és családja!

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars
17 szavazat
Top
3

Ajánlott cikkek