A kilométeróra létfontosságú eszköz minden járműben, legyen az autó, motor, vagy akár kerékpár. Elsődleges funkciója a megtett távolság mérése, mely elengedhetetlen a karbantartási ütemtervek betartásához, az üzemanyag-fogyasztás követéséhez és a jármű értékének megítéléséhez. Nem csupán egy egyszerű mérőműszer, hanem a közlekedés biztonságának és gazdaságosságának is kulcsfontosságú eleme.
A kilométerórák működési elve alapvetően a kerék fordulatszámának mérésén alapul. Régebbi, mechanikus rendszerekben ez egy bonyolult fogaskerék-áttétel segítségével történt, mely a keréktől kapott forgómozgást egy számlálószerkezetre vitte át. Ezek a rendszerek viszonylag egyszerűek voltak, de pontosságuk korlátozott, és hajlamosak voltak a kopásra.
A modern járművekben azonban az elektronikus kilométerórák váltak dominánssá. Ezek a rendszerek szenzorokat használnak a kerék forgásának érzékelésére, majd az adatokat egy számítógép dolgozza fel. Ez a módszer jóval pontosabb és megbízhatóbb, emellett lehetővé teszi a megtett távolság digitális megjelenítését, valamint egyéb adatokkal való integrációt, mint például a sebesség és az átlagfogyasztás.
A kilométeróra tehát nem csupán a megtett távolság kijelzésére szolgál, hanem az autó teljesítményének és állapotának nyomon követésében is elengedhetetlen szerepet játszik.
Az elektronikus kilométerórák előnye továbbá, hogy kevésbé érzékenyek a külső beavatkozásra, és nehezebb őket manipulálni, mint a mechanikus változatokat. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a gumiabroncsok mérete befolyásolja a kilométeróra által mutatott értéket, ezért a gyári előírásoktól eltérő abroncsok használata esetén a mért távolság nem feltétlenül lesz pontos.
A mechanikus kilométeróra felépítése és működése
A mechanikus kilométeróra, bár mára nagyrészt felváltották az elektronikus változatok, egy elegáns és megbízható szerkezet. Működése a kerék forgásának mechanikus átvitelén alapul. A rendszer lelke egy spirálkábel, mely a sebességváltóhoz (vagy bizonyos esetekben közvetlenül a kerékagyhoz) csatlakozik.
A spirálkábel forgása egy bonyolult fogaskerék-rendszert hoz működésbe a műszerfalon belül. Ez a fogaskerék-rendszer felelős a kerék forgásának áttételéért, melynek köszönhetően a megtett távolság és a sebesség is megjeleníthető a számlapokon. A fogaskerekek áttételezését úgy tervezték, hogy a kerék egy adott számú fordulata egy meghatározott távolságnak feleljen meg a kilométerórán. Ez az áttétel biztosítja a pontos mérést.
A megtett távolság kijelzésére egy számlálószerkezet szolgál, melyet szintén a fogaskerék-rendszer hajt meg. A számlálószerkezet több, egymás mellett elhelyezkedő tárcsából áll, melyeken számok vannak. Ahogy a tárcsák forognak, a számok egymás után jelennek meg, így mutatva a megtett kilométerek számát. A napi számláló (trip meter) egy nullázható verziója ennek a szerkezetnek, ami lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy egy adott útszakasz hosszát mérje.
A mechanikus kilométeróra pontossága nagymértékben függ a gumiabroncs méretétől és a gumiabroncs nyomásától. A nem megfelelő gumiabroncs nyomás vagy a gyáritól eltérő méretű abroncs használata mérési hibát eredményezhet.
A sebesség kijelzésére egy mágneses örvényáram-mérő elvén működő rendszer szolgál. A spirálkábel forgat egy mágnest egy alumínium csészében. A forgó mágnes örvényáramokat indukál a csészében, ami egy rugóval szemben elforgatja a csészét. A csésze elfordulásának mértéke arányos a spirálkábel forgási sebességével, így a sebességgel. A csészéhez rögzített mutató mutatja a pillanatnyi sebességet a számlapon.
A mechanikus kilométeróra viszonylag egyszerű felépítésű, de a pontos illesztés és a megfelelő kenés elengedhetetlen a hosszú élettartam és a megbízható működés szempontjából. Rendszeres karbantartással és odafigyeléssel a mechanikus kilométeróra évtizedeken át pontosan mérheti a távolságot.
Az elektronikus kilométeróra szenzorai és adatfeldolgozása
Az elektronikus kilométerórák működésének alapja a kerék forgásának érzékelése és az ebből származó adatok precíz feldolgozása. A hagyományos, mechanikus megoldásokkal szemben itt már nincs szükség bowdenre, a távolságmérés digitális úton történik.
A leggyakoribb szenzor típus a mágneses érzékelő. Ez egy apró mágnesből és egy érzékelőből áll, melyet általában a kerékagyra vagy a féktárcsára rögzítenek. Ahogy a kerék forog, a mágnes elhalad az érzékelő előtt, ami egy impulzust generál. Az elektronikus vezérlőegység (ECU) megszámolja ezeket az impulzusokat.
Léteznek más típusú szenzorok is, például optikai érzékelők, melyek egy fényforrást és egy fényérzékelőt használnak. A kerékre rögzített lyukacsos tárcsa forogva megszakítja a fényutat, generálva ezzel impulzusokat. Ezek kevésbé elterjedtek az autóiparban a magasabb költség és a szennyeződésekre való érzékenység miatt.
A szenzortól érkező impulzusok nyers adatot jelentenek. Az ECU feladata, hogy ezt az adatot értelmezze és használható információvá alakítsa. Ehhez ismeri a kerék kerületét (melyet gyárilag beprogramoznak, de a felhasználó is kalibrálhatja) és az impulzusok számából kiszámítja a megtett távolságot. A kerék kerületének pontos ismerete kulcsfontosságú a pontos méréshez.
A számított távolságot az ECU eltárolja a memóriájában, és folyamatosan frissíti. Ebből számolja ki a teljes megtett távolságot (kilométeróra állása) és a pillanatnyi sebességet. A sebesség számításához az ECU az impulzusok frekvenciáját méri, azaz azt, hogy milyen sűrűn érkeznek az impulzusok a szenzortól. Minél sűrűbben, annál nagyobb a sebesség.
A pontosságot befolyásolja a kerék mérete, a gumiabroncs nyomása és a gumiabroncs kopása is. Ezért fontos a kilométeróra rendszeres kalibrálása, különösen abroncscsere után.
Az elektronikus kilométerórák pontossága nagymértékben függ a szenzorok minőségétől, az adatfeldolgozó algoritmusok hatékonyságától és a kerék kerületének pontos ismeretétől.
A modern autóknál a kilométeróra adatai nem csak a műszerfalon jelennek meg, hanem a motorvezérlő rendszer és más rendszerek is használják őket. Például a motorvezérlő rendszer a sebesség alapján szabályozhatja a motor teljesítményét, vagy az ABS rendszer a kerékfordulatszám alapján érzékelheti a blokkolást.
GPS alapú kilométerórák: pontosság és alkalmazási területek
A GPS alapú kilométerórák a hagyományos, mechanikus megoldásokkal szemben műholdas helymeghatározás segítségével mérik a megtett távolságot és a sebességet. Működésük alapja a Global Positioning System (GPS), ami több tucat műholdból álló hálózatot használ a bolygó körül. A GPS vevő a kilométerórában fogadja a műholdak jeleit, és ezek alapján pontosan meghatározza a pillanatnyi pozíciót.
A pontosság szempontjából a GPS alapú kilométerórák általában igen megbízhatóak, de a jelminőség befolyásolhatja az eredményt. Városi környezetben, magas épületek között vagy sűrű erdőkben a műholdak jelei gyengülhetnek, ami pontatlanságokhoz vezethet. Fontos megjegyezni, hogy a GPS pontossága függ a műholdak elhelyezkedésétől és a vevő minőségétől is.
A GPS alapú kilométerórák legnagyobb előnye a hagyományos megoldásokkal szemben, hogy nincs szükség kerékátmérő beállítására vagy szenzorok felszerelésére, így a kerékpárcsere vagy gumiabroncs módosítás nem befolyásolja a mérés pontosságát.
Az alkalmazási területek rendkívül szélesek. A kerékpározáson túl, a GPS alapú kilométerórákat használják:
- Autós navigációban
- Futás és túrázás során
- Hajózásban
- Repülésben
- Geodéziai méréseknél
Sőt, a modern okosórák és fitneszkövetők is gyakran tartalmaznak GPS-t a megtett távolság és a sebesség mérésére. Ezek az eszközök különösen népszerűek a sportolók körében, akik pontos adatokat szeretnének kapni az edzéseikről.
Összességében a GPS alapú kilométerórák korszerű és sokoldalú megoldást kínálnak a távolság pontos mérésére számos területen, bár a jelminőségre és a környezeti tényezőkre figyelni kell a legpontosabb eredmények eléréséhez.
A kilométeróra pontosságát befolyásoló tényezők
Számos tényező befolyásolja a kilométeróra pontosságát, ami kulcsfontosságú a megtett távolság helyes méréséhez. Ezek a tényezők lehetnek mechanikaiak, elektronikaiak, vagy éppen a jármű karbantartásával kapcsolatosak.
Az egyik leggyakoribb probléma a helytelenül megválasztott gumiabroncs méret. A gyári előírásoktól eltérő méretű gumiabroncs használata megváltoztatja a kerék kerületét, ami közvetlenül befolyásolja a kilométeróra által mért távolságot. Egy nagyobb kerék kevesebbszer fordul meg ugyanazon a távon, így a kilométeróra kevesebbet fog mutatni, míg egy kisebb kerék többet.
A gumiabroncsok kopása is számottevő hatással van. Ahogy a gumi kopik, a kerék kerülete csökken, ami a kilométeróra által mért távolság növekedését eredményezi.
A kilométeróra meghajtó mechanizmusának állapota szintén kritikus. A mechanikus kilométeróráknál a spirálkábel kopása, sérülése pontatlanságot okozhat. Az elektronikus kilométeróráknál a szenzorok hibája, vagy a jel feldolgozásának zavarai okozhatnak problémát.
A legfontosabb tényező a pontos mérés szempontjából a gyári előírásoknak megfelelő gumiabroncsok használata és a kilométeróra rendszeres ellenőrzése, karbantartása.
Végül, de nem utolsósorban, a keréknyomás is befolyásolhatja a pontosságot. A túl alacsony keréknyomás a gumiabroncs deformációjához vezethet, ami szintén a kerék kerületének változását okozza.
Gumiabroncs mérete és a kilométeróra pontossága közötti összefüggés
A gumiabroncs mérete közvetlen hatással van a kilométeróra pontosságára. A kilométerórák gyárilag egy adott abroncsmérethez vannak kalibrálva. Amikor az autó kereke egyet fordul, egy bizonyos távolságot tesz meg. Ez a távolság függ a kerék kerületétől, amit pedig nagymértékben befolyásol az abroncs mérete.
Ha a gyárilag előírtnál nagyobb átmérőjű abroncsot szerelünk fel, akkor egy kerékfordulat alatt az autó valójában nagyobb távolságot tesz meg, mint amennyit a kilométeróra mutat. Ez azt jelenti, hogy a kilométeróra kevesebbet fog mutatni a valós sebességnél és a megtett távolságnál. Ezzel szemben, ha kisebb átmérőjű abroncsot használunk, a kilométeróra többet fog mutatni, mint a valóság.
A legfontosabb tehát, hogy az abroncs mérete megfeleljen a jármű gyártója által megadott specifikációknak a kilométeróra pontos működése érdekében.
Az abroncs méretének változtatása nem csak a kilométeróra pontosságát befolyásolja, hanem az ABS és ESP rendszerek működését is. Ezek a rendszerek ugyanis a kerékfordulatszámok közötti eltérések alapján dolgoznak, és egy nem megfelelő abroncsméret téves adatokat szolgáltathat számukra.
Érdemes tudni, hogy az abroncs kopása is befolyásolja a kerék kerületét, bár ez a hatás általában kisebb, mint a méretváltoztatásból adódó eltérés. A rendszeres abroncsellenőrzés és a megfelelő abroncsnyomás biztosítása is hozzájárul a kilométeróra pontosságának megőrzéséhez.
A sebességváltó áttétele és a kilométeróra kalibrálása
A kilométeróra pontosságát nagymértékben befolyásolja a sebességváltó áttétele. A sebességváltó feladata, hogy a motor fordulatszámát a kerekek fordulatszámára alakítsa át. Ennek az átalakításnak a mértékét nevezzük áttételnek. Minden sebességfokozatnak, sőt, a differenciálműnek is saját áttétele van. A kilométeróra a kimenő tengely forgását érzékeli, és ebből számolja ki a sebességet és a megtett távolságot.
A probléma ott kezdődik, hogy a gyári kilométerórák kalibrálása egy adott kerékméretre történik. Ha a járműre ettől eltérő méretű gumikat szerelünk, akkor a kilométeróra által mutatott értékek pontatlanok lesznek. Például, ha nagyobb átmérőjű gumit használunk, a kerék egy fordulata alatt nagyobb távolságot tesz meg, de a kilométeróra ezt nem érzékeli, így kevesebbet fog mutatni a valósnál. Ugyanez fordítva is igaz: kisebb gumik használata esetén többet fog mutatni a valósnál.
A kilométeróra kalibrálása többféleképpen történhet. Régebbi, mechanikus kilométeróráknál ez általában egy speciális áttétel beállítását jelentette a sebességváltó és a kilométeróra között. Modern, elektronikus kilométeróráknál a kalibráció szoftveresen történik, azaz egy diagnosztikai eszköz segítségével beállítható a helyes kerékméret, így korrigálva a mérési hibát.
Fontos megjegyezni, hogy a kilométeróra pontosságát nem csak a kerékméret befolyásolja. A gumiabroncs kopása is okozhat eltérést, mivel a kopott gumiabroncs átmérője kisebb lesz, mint az újé. Ezért érdemes időnként ellenőrizni a kilométeróra pontosságát, például GPS segítségével, és szükség esetén elvégezni a kalibrációt.
A kilométeróra pontos kalibrálása elengedhetetlen a valós távolságméréshez és a sebességkorlátozások betartásához.
A kalibráció elvégzését bízzuk szakemberre, különösen az elektronikus kilométerórák esetében, mivel a helytelen beállítás komoly problémákhoz vezethet.
Kilométeróra kalibrálása: lépésről lépésre útmutató
A kilométeróra kalibrálása elengedhetetlen a pontos távolságméréshez. A pontatlan kilométeróra nem csak a megtett távolságot mérheti hibásan, hanem a jármű sebességét is, ami biztonsági kockázatot jelenthet. Következzen egy lépésről lépésre útmutató a kilométeróra kalibrálásához:
- Előkészületek: Győződjön meg róla, hogy rendelkezik a szükséges eszközökkel: mérőszalag (legalább 30 méteres), számológép, jelölő spray vagy kréta, és egy segítő személy.
- Kalibrációs szakasz kiválasztása: Keressen egy egyenes, vízszintes útszakaszt, amelynek hossza legalább 1 kilométer. Fontos, hogy a felület sima és egyenletes legyen, hogy minimalizálja a mérési hibákat.
- A kalibrációs szakasz pontos lemérése: Mérje le a kiválasztott útszakaszt a mérőszalaggal. A legpontosabb eredmény érdekében többször is végezze el a mérést, és számolja ki az átlagot. Jelölje meg a szakasz elejét és végét a jelölő spray-vel vagy krétával.
- Tesztvezetés: Vezesse végig a járművet a lemért szakaszon állandó sebességgel (pl. 50 km/h). Jegyezze fel a kilométeróra által mutatott távolságot. Ismételje meg a tesztvezetést legalább háromszor, és számolja ki az átlagos értéket.
- Hiba kiszámítása: Hasonlítsa össze a lemért útszakasz valós hosszát a kilométeróra által mutatott átlagos értékkel. A különbség jelenti a kilométeróra hibáját. Ezt százalékban is kifejezheti a következő képlettel: ((Kilométeróra értéke – Valós távolság) / Valós távolság) * 100.
- Korrekció: A hiba ismeretében korrigálhatja a kilométeróra által mutatott értékeket. Ez történhet manuálisan (ha rendelkezik a megfelelő szoftverrel és tudással), vagy szakember segítségével. Fontos, hogy a korrekciót pontosan végezze el, különben a kilométeróra továbbra is hibás értékeket fog mutatni.
A legfontosabb, hogy a kalibráció során a lehető legpontosabban mérje le a távolságot, és végezze el a tesztvezetéseket. A pontatlan mérés hibás kalibrációhoz vezethet.
A modern járművek kilométerórái gyakran elektronikus úton működnek, és az autó komputere vezérli őket. Ezek kalibrálása bonyolultabb lehet, és speciális diagnosztikai eszközöket igényelhet. Ebben az esetben javasolt szakemberhez fordulni.
Néhány tipp a pontosabb kalibrációhoz:
- Használjon GPS-es eszközt a távolság méréséhez (de ne feledje, a GPS sem tökéletes).
- Ellenőrizze a gumiabroncsok nyomását, mert ez befolyásolhatja a megtett távolságot.
- A kalibrációt ideális időjárási körülmények között végezze el.
A rendszeres kalibrálás biztosítja, hogy a kilométeróra pontosan mérje a távolságot, ami elengedhetetlen a biztonságos és gazdaságos vezetéshez.
Hibaelhárítás: gyakori kilométeróra problémák és javítási lehetőségek
A kilométerórák, bár megbízható eszközök, időnként meghibásodhatnak. A leggyakoribb problémák közé tartozik a pontatlan mérés, a teljes leállás, vagy a szaggatott működés. Vizsgáljuk meg ezeket részletesebben!
Pontatlan mérés: Ez gyakran a kerék méretének helytelen beállításából adódik (digitális óráknál), vagy a mechanikus óráknál a hajtáslánc kopása okozza. Ellenőrizze a kerék méretének beállításait a gyártó specifikációi alapján. Mechanikus óráknál a bowden (spirálkábel) elhasználódása vagy kenetlensége is okozhatja a hibát.
Teljes leállás: Ennek oka lehet a bowden szakadása (mechanikus óráknál), az érzékelő meghibásodása (digitális óráknál), vagy a tápellátás hiánya. Ellenőrizze a biztosítékokat és az akkumulátort. Ha mechanikus, vizsgálja meg a bowdent, nincs-e megtörve vagy elszakadva. Digitális óráknál a szenzor tisztítása is segíthet.
Szaggatott működés: Ez leggyakrabban a bowden akadozásának vagy a szenzor időszakos jelvesztésének a jele. A bowdent érdemes megkenni, vagy szükség esetén cserélni. Digitális óráknál a szenzor és a mágnes közötti távolság ellenőrzése javasolt.
A kilométeróra javításának legfontosabb lépése a hiba pontos azonosítása. Ha nem biztos a dolgában, forduljon szakemberhez!
Javítási lehetőségek:
- Bowden csere: Viszonylag egyszerűen elvégezhető, ha a megfelelő alkatrészt beszerezzük.
- Szenzor csere: Digitális óráknál a szenzor cseréje megoldhatja a problémát.
- Kerék méretének beállítása: Digitális óráknál a beállítások menüben található.
- Óra szerviz: Komplexebb hibák esetén érdemes szakemberhez fordulni.
Ne feledje, a pontos mérés érdekében rendszeresen ellenőrizze a kilométeróra működését és végezze el a szükséges karbantartást!
A kilométeróra manipulálásának jogi és etikai vonatkozásai
A kilométeróra manipulálása, vagyis a mutatott érték megváltoztatása, súlyos jogi és etikai következményekkel jár. Sokan azért folyamodnak ehhez a módszerhez, hogy a jármű eladásakor magasabb árat érjenek el, hamis képet festve annak valós használati értékéről.
Jogi szempontból a kilométeróra meghamisítása a legtöbb országban csalásnak minősül. Magyarországon a Büntető Törvénykönyv (Btk.) is szankcionálja az ilyen cselekményeket, különösen akkor, ha az anyagi haszonszerzés céljából történik. A büntetés mértéke a csalás súlyosságától függ, de akár szabadságvesztés is kiszabható.
Etikai szempontból a kilométeróra manipulálása a bizalom súlyos megsértése. A vevő abban bízik, hogy a jármű állapota megfelel a mutatott futásteljesítménynek. A meghamisítás nem csak anyagi kárt okozhat, hanem veszélyezteti a vásárló biztonságát is, hiszen egy többet futott autóban a kopó alkatrészek cseréje időszerű lehet, mely a biztonságos közlekedés alapfeltétele.
A kilométeróra manipulálása tehát nem csupán jogellenes, hanem etikátlan is, súlyosan sértve a tisztességes üzleti gyakorlatot és a vevők érdekeit.
Fontos megjegyezni, hogy a kilométeróra állásának lekérdezése és ellenőrzése ma már számos módon lehetséges, például a szervizkönyv, a műszaki vizsga jegyzőkönyvei vagy a jármű előéletét feltáró adatbázisok segítségével. Érdemes ezeket a lehetőségeket kihasználni a vásárlás előtt, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.
Okosórák és kerékpárkomputerek, mint alternatív kilométerórák
A hagyományos, mechanikus vagy elektronikus kilométerórák mellett egyre népszerűbbek az okosórák és kerékpárkomputerek, mint alternatív távolságmérő eszközök. Ezek a kütyük a GPS technológiát használják a mozgásunk nyomon követésére, és a megtett távolság kiszámítására.
Az okosórák előnye a hordozhatóság. Szinte észrevétlenül viselhetjük őket a csuklónkon, így bármilyen tevékenység során – futás, kerékpározás, séta – pontos adatokat gyűjthetünk. Fontos azonban, hogy a GPS jel vétele akadálymentes legyen, különben a mért adatok pontatlanok lehetnek. A városi környezetben, magas épületek között ez problémát jelenthet.
A kerékpárkomputerek kifejezetten kerékpározásra lettek tervezve. Általában nagyobb kijelzővel rendelkeznek, amely könnyebben leolvasható menet közben. Emellett sok modell extra funkciókkal is bír, mint például a pulzusmérés, a dőlésszög mérése, vagy a pedálfordulat számolása. A kerékpárkomputerek gyakran ANT+ vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül kommunikálnak más eszközökkel, például pulzusmérő pántokkal vagy sebességmérőkkel, így még pontosabb adatokat szolgáltatnak.
Azonban fontos megjegyezni, hogy az okosórák és kerékpárkomputerek akkumulátor-élettartama korlátozott. Egy hosszabb túra során előfordulhat, hogy lemerülnek, ezért érdemes erre odafigyelni. A pontosság tekintetében is lehetnek eltérések a különböző modellek között, ezért érdemes felhasználói véleményeket olvasni vásárlás előtt.
A GPS alapú távolságmérés pontosságát számos tényező befolyásolja, beleértve a műholdak elhelyezkedését, az időjárási viszonyokat és a terep adottságait.
Összességében az okosórák és kerékpárkomputerek kiváló alternatívát jelentenek a hagyományos kilométerórák helyett, különösen azok számára, akik sokoldalú és pontos adatokat szeretnének gyűjteni a mozgásukról.
A jövő kilométerórái: fejlesztések és innovációk
A jövő kilométerórái messze túlmutatnak a puszta távolságmérésen. A pontosság továbbra is kulcsfontosságú, de a hangsúly egyre inkább az integrációra és az adatok értelmezésére helyeződik át. Gondoljunk csak bele: a valós idejű forgalmi adatokkal, időjárási információkkal és a felhasználó vezetési stílusával kombinált adatok alapján a kilométeróra nem csupán a megtett távolságot mutatja, hanem optimális útvonalakat javasol, csökkentve az üzemanyag-fogyasztást és a menetidőt.
A műholdas navigáció (GPS, Galileo) és a helymeghatározó rendszerek (LPS) kombinációja lehetővé teszi a centiméteres pontosságú helymeghatározást, kiküszöbölve a korábbi pontatlanságokat, különösen városi környezetben. Az IoT (Internet of Things) eszközökkel való összekapcsolás pedig azt jelenti, hogy a kilométeróra adatokat oszthat meg a jármű más rendszereivel (pl. motorvezérlés, fékek), optimalizálva a teljesítményt és a biztonságot.
A legfontosabb innováció azonban a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) alkalmazása a kilométerórákban. Ez lehetővé teszi a járművezetői szokások elemzését, az esetleges meghibásodások előrejelzését és a proaktív karbantartási javaslatok megfogalmazását.
Az okos kilométerórák emellett képesek kommunikálni a közlekedési infrastruktúrával (pl. intelligens közlekedési lámpákkal), tovább javítva a közlekedés hatékonyságát és biztonságát. A jövőben a kilométeróra tehát nem csupán egy mérőeszköz lesz, hanem a jármű és a környezet közötti intelligens interfész.
