A belső égésű motorok a modern világ egyik legfontosabb találmányai. Szinte mindenhol ott vannak körülöttünk, az autóinkban, a motorjainkban, sőt, még a generátorokban is, amelyek áramot termelnek. De mi is teszi őket ennyire elterjedtté? A válasz egyszerű: hatékonyan alakítják át a kémiai energiát mozgási energiává.
Röviden, a belső égésű motor egy olyan gép, amely az üzemanyag (például benzin vagy dízel) elégetésével hőt termel, és ezt a hőt használja fel arra, hogy egy dugattyút mozgasson. Ez a dugattyú mozgása forgómozgássá alakul át, ami aztán meghajtja például az autó kerekeit.
Miért olyan jelentős a belső égésű motor? Nos, gondoljunk csak bele: lehetővé tette a tömegközlekedést, a termékek gyors szállítását, és a mezőgazdaság gépesítését. Szinte minden iparágra óriási hatással volt. Persze, vannak hátrányai is, mint például a légszennyezés, de a mérnökök folyamatosan dolgoznak azon, hogy ezeket a problémákat minimalizálják.
A belső égésű motorok számos típusban léteznek, de az alapelvük ugyanaz marad. A következőkben megnézzük, hogyan működik a legelterjedtebb típus, a négyütemű motor. Ez a motor négy ütemen megy keresztül: szívás, sűrítés, robbanás és kipufogás.
A belső égésű motorok elengedhetetlenek a modern társadalom működéséhez, és a technológia fejlődésével egyre hatékonyabbá és környezetbarátabbá válnak.
Fontos megérteni, hogy a belső égésű motor nem csak egy egyszerű alkatrész. Egy komplex rendszer, amelynek minden eleme kulcsfontosságú a megfelelő működéshez. A gyújtógyertyától kezdve a kipufogórendszerig minden alkatrész pontosan meghatározott szerepet tölt be.
A belső égésű motor története és fejlődése
A belső égésű motor története nem egyetlen feltaláló nevéhez köthető, hanem egy hosszú, több évszázados fejlődési folyamat eredménye. Már a 17. században is léteztek kísérletek a lőpor felhasználásával működő motorok megalkotására, de ezek még nagyon kezdetlegesek voltak.
Az igazi áttörés a 19. században következett be, amikor Étienne Lenoir megalkotta az első kereskedelmileg is sikeres gázüzemű belső égésű motort 1860-ban. Ez a motor azonban még nem volt túl hatékony.
Később Nikolaus Otto továbbfejlesztette Lenoir motorját, és 1876-ban szabadalmaztatta a négyütemű motort, ami lényegesen hatékonyabbnak bizonyult. Az Otto-motor alapozta meg a mai belső égésű motorok működési elvét.
A dízelmotor feltalálása Rudolf Diesel nevéhez fűződik, aki 1893-ban szabadalmaztatta a saját fejlesztését. A dízelmotor a benzinnel ellentétben kompressziós gyújtást alkalmaz, ami még jobb hatékonyságot eredményez.
Az automobilizmus elterjedésével a belső égésű motorok is folyamatosan fejlődtek. A 20. században a fejlesztések elsősorban a motorok teljesítményének növelésére, a fogyasztás csökkentésére és a károsanyag-kibocsátás mérséklésére irányultak. Az elektronikus vezérlés megjelenése, a turbófeltöltés és a közvetlen befecskendezés mind-mind jelentős lépések voltak a fejlődésben.
A belső égésű motorok fejlődése szorosan összefüggött a technológiai fejlődéssel és a társadalmi igényekkel.
Napjainkban a belső égésű motorok még mindig fontos szerepet töltenek be a közlekedésben, bár az elektromos motorok egyre nagyobb teret hódítanak. A jövőben várhatóan a hibrid megoldások és a megújuló üzemanyagok (például bioetanol, hidrogén) alkalmazása kerül előtérbe a belső égésű motorok esetében, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt negatív hatásukat.
A belső égésű motor fő részei és funkcióik
A belső égésű motor bonyolult szerkezet, de nézzük meg a legfontosabb részeit és azok funkcióit!
A henger a motor szíve, itt történik az égés. A dugattyú (vagy más néven kolben) a hengerben mozog fel-alá, a robbanás erejét mechanikai energiává alakítva. A dugattyúhoz kapcsolódik a hajtókar, ami a dugattyú lineáris mozgását forgó mozgássá alakítja a főtengelyen keresztül. A főtengely adja le a motor teljesítményét, például az autó kerekeinek meghajtásához.
A szelepek kulcsfontosságúak a hengerbe jutó levegő és üzemanyag szabályozásában, valamint az égéstermékek eltávolításában. Általában szívószelepek és kipufogószelepek vannak. A szelepeket a vezérműtengely vezérli, ami gondoskodik a megfelelő időzítésről.
Az égéstér a henger azon része, ahol az üzemanyag és a levegő keveréke meggyullad. A gyújtást a gyújtógyertya végzi, egy elektromos szikrával. Az üzemanyagot a befecskendező rendszer juttatja az égéstérbe, a megfelelő mennyiségben és időben. A levegőt a szívórendszer biztosítja, gyakran egy légtisztító szűrőn keresztül.
A belső égésű motor működésének alapja az üzemanyag és a levegő keverékének égése, ami a dugattyút mozgatja, és ez a mozgás alakul át a főtengelyen forgó mozgássá.
A motor hűtése elengedhetetlen a túlmelegedés elkerülése érdekében. Ezt a hűtőrendszer végzi, ami általában egy vízhűtőből, vízpumpából és termosztátból áll. A kenési rendszer pedig a mozgó alkatrészek közötti súrlódást csökkenti, ezzel növelve a motor élettartamát. A kenést az olajszivattyú és az olajszűrő biztosítja.
A négyütemű motor működési elve részletesen
A négyütemű motor, ahogy a neve is sugallja, négy ütemben végzi el a munkafolyamatot. Ezek az ütemek szorosan egymás után következnek, és a dugattyú fel-le mozgásával valósulnak meg a hengerben. Nézzük meg részletesen ezt a négy ütemet!
- Szívó ütem: A dugattyú lefelé mozog, ezzel vákuumot hozva létre a hengerben. A szívószelep kinyílik, és a levegő (benzines motornál levegő és üzemanyag keveréke) beáramlik a hengerbe. Fontos, hogy a szívószelep csak ebben az ütemben van nyitva.
- Sűrítő ütem: A dugattyú felfelé mozog, és a hengerben lévő levegőt (vagy levegő-üzemanyag keveréket) összenyomja. Mindkét szelep (szívó és kipufogó) zárva van. A sűrítés növeli a levegő hőmérsékletét, ami elősegíti a hatékonyabb égést. Minél nagyobb a sűrítési arány, általában annál nagyobb a motor teljesítménye.
- Munkaütem (Égés): Amikor a dugattyú a felső holtponton van (a legmagasabban), a gyújtógyertya szikrát ad, ami begyújtja a sűrített levegő-üzemanyag keveréket. Ez egy robbanást eredményez, ami nagy erővel lefelé löki a dugattyút. Ez az az ütem, amikor a motor ténylegesen munkát végez, és energiát termel.
- Kipufogó ütem: A dugattyú felfelé mozog, és a kipufogószelep kinyílik. A dugattyú kitolja az égés során keletkezett füstgázokat a hengerből a kipufogórendszerbe. Amikor a dugattyú eléri a felső holtpontot, a kipufogószelep bezár, és a ciklus újra kezdődik a szívó ütemmel.
Tehát a négy ütem – szívás, sűrítés, munka, kipufogás – folyamatosan ismétlődik. A dugattyú mozgása forgatja a főtengelyt, ami a motor teljesítményét a kerekek felé továbbítja.
A négyütemű motor működésének lényege, hogy a dugattyú négy mozgása (két fel, két le) alatt végzi el a teljes égési ciklust, ami végeredményben a jármű meghajtását biztosítja.
A motor teljesítménye és hatékonysága számos tényezőtől függ, mint például a szelepek időzítése, a gyújtógyertya állapota, az üzemanyag-befecskendezés pontossága, és a motor alkatrészeinek általános állapota. A rendszeres karbantartás elengedhetetlen a motor optimális működéséhez és hosszú élettartamához.
A kétütemű motor működési elve részletesen
A kétütemű motor működése radikálisan eltér a négyütemű motorétól, hiszen mindössze két ütemben végzi el azt a ciklust, ami a négyütemű motorban négy ütemet igényel. Ezáltal potenciálisan nagyobb teljesítményt képes leadni azonos méret mellett, de a hatékonysága általában rosszabb.
Az első ütem a sűrítés és a gyújtás. A dugattyú felfelé mozog, sűrítve a hengerben lévő üzemanyag-levegő keveréket. Ezzel egyidőben a forgattyúsházba is beszívja az újabb adag üzemanyag-levegő keveréket. Amikor a dugattyú a felső holtpont közelébe ér, a gyertya szikrát ad, meggyújtva a keveréket.
A második ütem az égés és a kipufogás. Az égés során keletkező nyomás lefelé tolja a dugattyút. Ez a mozgás hajtja meg a főtengelyt. Ahogy a dugattyú lefelé halad, először kinyitja a kipufogónyílást, amin keresztül a kiégett gázok távoznak. Ezt követően kinyitja az öblítőnyílást, amin keresztül a forgattyúsházból friss üzemanyag-levegő keverék áramlik a hengerbe, kiszorítva a maradék égésterméket. Fontos, hogy a friss keverék egy része sajnos a kipufogónyíláson keresztül is távozhat, ami rontja a hatékonyságot és növeli a károsanyag-kibocsátást.
A kétütemű motor legfontosabb jellemzője, hogy a sűrítési és a kipufogási folyamatok részben egyidőben zajlanak, kihasználva a dugattyú mozgását a friss keverék átöblítésére.
A kétütemű motorok kenése is speciális. Mivel a forgattyúsházban áramlik az üzemanyag-levegő keverék, a motorolajat közvetlenül az üzemanyaghoz kell keverni, vagy egy külön olajtartályból adagolni. Ez biztosítja, hogy a mozgó alkatrészek kenése folyamatos legyen.
Összefoglalva, a kétütemű motor egyszerűbb felépítésű a négyüteműnél, de a kenése és az öblítése bonyolultabb megoldásokat igényel. Gyakran használják kisebb teljesítményű gépekben, mint például fűnyírók, láncfűrészek vagy robogók, ahol a kis méret és a nagy teljesítmény/súly arány fontos szempont.
A benzinmotor és a dízelmotor összehasonlítása
A belső égésű motorok két legelterjedtebb típusa a benzinmotor és a dízelmotor. Bár mindkettő ugyanazon az elven működik – üzemanyag elégetése a dugattyúk mozgatásához –, a működésükben jelentős különbségek vannak.
A legfontosabb eltérés az üzemanyag gyulladási módjában rejlik. A benzinmotorokban a benzin és a levegő keveréke kerül a hengerbe, majd egy gyújtógyertya szikrája gyújtja be a keveréket. Ezzel szemben a dízelmotorokban a levegő kerül először a hengerbe, ami összenyomódva nagymértékben felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe fecskendezik be a gázolajat, ami a magas hőmérséklet hatására öngyullad. Tehát a dízelmotorokban nincs szükség gyújtógyertyára.
Ez a különbség a motorok hatékonyságára és teljesítményére is kihat. Általánosságban elmondható, hogy a dízelmotorok hatékonyabbak, mint a benzinmotorok, mivel nagyobb kompressziós arányt tudnak elérni. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi üzemanyagból több energiát nyernek ki. Ezért használják a dízelmotorokat gyakran teherautókban és buszokban, ahol a gazdaságosság fontos szempont.
Azonban a benzinmotorok általában fordulékonyabbak, azaz gyorsabban képesek felpörögni, és magasabb fordulatszámon működni. Ez a sportautókban és más olyan járművekben előnyös, ahol a gyorsulás és a dinamikus vezetési élmény a lényeg.
A dízelmotorok öngyulladással működnek, míg a benzinmotorok gyújtógyertyát használnak az üzemanyag-levegő keverék begyújtásához.
Végül, a károsanyag-kibocsátás is egy fontos szempont. A dízelmotorok korábban több nitrogén-oxidot (NOx) és szálló port (PM) bocsátottak ki, mint a benzinmotorok, bár a modern dízelmotorok fejlett szűrőrendszerekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen csökkentik ezeket a kibocsátásokat. A benzinmotorok viszont több szén-monoxidot (CO) és szénhidrogéneket (HC) bocsáthatnak ki.
A gyújtásrendszer szerepe és típusai
A gyújtásrendszer feladata, hogy a sűrített üzemanyag-levegő keveréket a megfelelő pillanatban begyújtsa a hengerben. Ez a begyújtás teszi lehetővé a robbanást, ami a dugattyút mozgatja, és végső soron az autó kerekét hajtja.
Képzeld el, mintha egy precíz karmester irányítaná az egész zenekart! A gyújtásrendszer pontosan tudja, mikor kell szikrát adni, hogy a motor a leghatékonyabban működjön.
A gyújtásrendszer a motor szíve, anélkül a belső égésű motor egyszerűen nem működik.
Különböző típusú gyújtásrendszerek léteznek, melyek közül a legelterjedtebbek:
- Hagyományos gyújtásrendszer: Ez a régebbi típus, amely egy gyújtótekercset, megszakítót és elosztófedelet használ a szikra elosztására a gyertyákhoz.
- Elektronikus gyújtásrendszer: Ebben a típusban a megszakítót egy elektronikus vezérlőegység (ECU) helyettesíti, ami pontosabban és megbízhatóbban vezérli a gyújtást.
- Közvetlen gyújtásrendszer: Itt minden hengerhez külön gyújtótekercs tartozik, ami a legpontosabb gyújtást teszi lehetővé.
A gyújtógyertyák kulcsszerepet játszanak a gyújtásrendszerben. Ezek az alkatrészek hoznak létre szikrát a hengerben, ami begyújtja az üzemanyag-levegő keveréket. Fontos, hogy a gyertyák tiszták és jó állapotban legyenek, hogy a motor megfelelően működjön.
A gyújtásrendszer karbantartása elengedhetetlen a motor optimális teljesítményének és hosszú élettartamának biztosításához. Ha gyújtásproblémákat észlelsz, például rángatást gyorsításkor, vagy nehézkes indítást, érdemes szakemberhez fordulni.
Az üzemanyag-ellátó rendszer felépítése és működése
Az üzemanyag-ellátó rendszer feladata, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű üzemanyagot juttassa el a motor hengereibe, ahol az égés megtörténik. Ez egy komplex rendszer, amelynek több fontos eleme van.
Kezdjük az üzemanyagtartállyal, ahol az üzemanyag tárolódik. Innen egy üzemanyag-szivattyú szívja fel az üzemanyagot, ami lehet mechanikus (régebbi autóknál) vagy elektromos (újabb autóknál). A szivattyú feladata, hogy megfelelő nyomást biztosítson az üzemanyag számára.
A következő lépés az üzemanyagszűrő, ami eltávolítja a szennyeződéseket az üzemanyagból, ezzel védve a motor érzékeny alkatrészeit, például a befecskendezőket. A szűrő után az üzemanyag egy üzemanyag-elosztó csőbe (common rail) kerülhet (főleg dízelmotoroknál), vagy közvetlenül a karburátorba (régebbi benzinmotoroknál) vagy a befecskendező szelepekhez (újabb benzin- és dízelmotoroknál).
A befecskendező szelepek (injektorok) porlasztják be az üzemanyagot a szívócsőbe vagy közvetlenül a hengerbe. Az injektorok működését az elektronikus vezérlőegység (ECU) szabályozza, ami a motor különböző szenzoraitól kapott adatok alapján optimalizálja az üzemanyag-mennyiséget a lehető leghatékonyabb égés érdekében.
Az üzemanyag-ellátó rendszer legfontosabb feladata a pontos és időben történő üzemanyag-adagolás, ami elengedhetetlen a motor optimális működéséhez és a károsanyag-kibocsátás minimalizálásához.
Régebbi járművekben a karburátor látta el az üzemanyag-levegő keverék előállításának feladatát. A karburátor egy mechanikus szerkezet, ami a motor által keltett vákuum segítségével szívja be az üzemanyagot és keveri azt a levegővel. Habár egyszerűbb, mint a befecskendezés, kevésbé hatékony és pontos.
A kenési rendszer fontossága és működési elvei
A belső égésű motor alkatrészei hatalmas sebességgel mozognak egymáson, miközben óriási hő termelődik. Ennek a súrlódásnak a csökkentésére és a hő elvezetésére szolgál a kenési rendszer. Nélküle a motor pillanatok alatt tönkremenne.
A kenési rendszer alapvetően az olajpumpa által a motor aljából felszívott olajat juttatja el a kritikus pontokra, mint például a dugattyúk, a főtengely csapágyai és a vezérműtengely. Az olaj egy vékony filmréteget képez az alkatrészek között, így megakadályozva a közvetlen fémes érintkezést.
Miután az olaj elvégezte a dolgát, visszacsurog a motor aljába, ahol az olajszűrő eltávolítja belőle a szennyeződéseket. Ez nagyon fontos, mert a szennyezett olaj csiszolóanyagként viselkedve károsíthatja a motor alkatrészeit.
A kenési rendszer megfelelő működése elengedhetetlen a motor hosszú élettartamához és megbízható működéséhez.
Fontos a megfelelő olajszint rendszeres ellenőrzése és az olajcsere betartása a gyártó által előírt időközönként. A nem megfelelő olajszint vagy a régi, szennyezett olaj komoly károkat okozhat a motorban.
A hűtőrendszer típusai és karbantartása
A belső égésű motorok hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő hűtés. Két fő típusa létezik:
- Folyadékhűtéses rendszerek: Ezekben hűtőfolyadék (általában víz és fagyálló keveréke) kering a motorban, elszállítva a hőt a hűtőbe, ahol a levegő hűti le.
- Léghűtéses rendszerek: Itt a motor körül bordák találhatók, melyek megnövelik a felületet, lehetővé téve a hő közvetlen leadását a levegőnek.
A folyadékhűtéses rendszerek általában hatékonyabbak, különösen nagy teljesítményű motoroknál. A léghűtéses rendszerek egyszerűbbek és könnyebbek, de kevésbé hatékonyak a hőelvezetésben.
A hűtőrendszer karbantartása kulcsfontosságú a motor élettartama szempontjából. Fontos:
- Rendszeresen ellenőrizni a hűtőfolyadék szintjét és minőségét.
- Időnként lecserélni a hűtőfolyadékot, hogy elkerüljük a korróziót és a lerakódásokat.
- Ellenőrizni a hűtőtömlőket, hogy nincsenek-e rajtuk repedések vagy szivárgások.
- Megtisztítani a hűtőt a szennyeződésektől, amelyek akadályozhatják a hőleadást.
A hűtőrendszer meghibásodása súlyos károkat okozhat a motorban, akár a motor túlmelegedéséhez és tönkremeneteléhez is vezethet!
A rendszeres karbantartással megelőzhetjük a komolyabb problémákat és biztosíthatjuk a motor optimális működését.
A kipufogórendszer szerepe és a károsanyag-kibocsátás csökkentése
A kipufogórendszer nem csupán a zaj csökkentésére szolgál; kulcsszerepet játszik a motor működésében és a környezetvédelemben is. Feladata, hogy a robbanás után keletkező égéstermékeket – a füstgázokat – biztonságosan elvezesse a motorból a szabadba.
A rendszer több részből áll: a kipufogócsonkból, a katalizátorból, a középdobozból, a hátsó dobozból és a kipufogócsőből. A kipufogócsonk közvetlenül a motorhoz csatlakozik, és összegyűjti a hengerekből kiáramló füstgázokat. A katalizátor a rendszer legfontosabb eleme a környezetvédelem szempontjából.
A katalizátor kémiai reakciók segítségével alakítja át a káros anyagokat kevésbé ártalmas anyagokká. Például a szén-monoxidot (CO) szén-dioxiddá (CO2), a nitrogén-oxidokat (NOx) pedig nitrogénné (N2) és oxigénné (O2) alakítja. A katalizátor hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a hőmérséklete, ezért a motor tervezésekor fontos a megfelelő elhelyezése.
A kipufogódobok (közép- és hátsó dob) a zajszint csökkentéséért felelősek. Belső szerkezetük bonyolult, kamrákkal és csövekkel van tele, melyek elnyelik a hanghullámokat.
A kipufogórendszer hatékony működése elengedhetetlen a motor optimális teljesítményéhez és a károsanyag-kibocsátás minimalizálásához.
A modern autókban gyakran találkozhatunk lambda szondával is, ami a kipufogógáz oxigéntartalmát méri. Ennek az információnak a segítségével a motorvezérlő egység (ECU) finomhangolhatja az üzemanyag-levegő keveréket, tovább csökkentve a károsanyag-kibocsátást és optimalizálva a fogyasztást.
A belső égésű motor hatásfoka és a hatékonyságot befolyásoló tényezők
A belső égésű motor hatásfoka azt mutatja meg, hogy a befektetett energia (üzemanyag) mekkora része alakul át hasznos munkává (a jármű mozgatása). Sajnos, a belső égésű motorok nem túl hatékonyak. A tipikus hatásfokuk 20-40% közötti, ami azt jelenti, hogy az üzemanyag energiájának jelentős része hővé alakul, ami elveszik.
Számos tényező befolyásolja a motor hatásfokát:
- Kompresszióarány: Minél magasabb a kompresszióarány, annál hatékonyabb a motor (de ez az üzemanyag minőségét is befolyásolja).
- Égés minősége: A tökéletes égés elérése kulcsfontosságú. A rossz égés (pl. kopogás) rontja a hatásfokot.
- Súrlódás: A motor mozgó alkatrészei közötti súrlódás energiaveszteséget okoz. A jó kenés csökkenti ezt a veszteséget.
- Hőveszteség: A hő a hűtőrendszeren keresztül távozik a motorból. A jobb hőszigetelés csökkentheti a hőveszteséget.
Fontos megérteni, hogy a motor hatásfoka nem állandó. Változik a motor terhelésével, fordulatszámával és egyéb körülményekkel (pl. külső hőmérséklet).
A belső égésű motorok hatásfokának növelése folyamatos kihívás a mérnökök számára, mivel a hatékonyság növelése közvetlenül befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.
A modern motorok számos technológiát alkalmaznak a hatásfok javítására, mint például a közvetlen befecskendezés, a változó szelepvezérlés és a turbófeltöltés.
A belső égésű motorok karbantartása és a leggyakoribb hibák
A belső égésű motorok megbízható működésének kulcsa a rendszeres karbantartás. Az olajcsere az egyik legfontosabb teendő, hiszen a tiszta olaj biztosítja a motor alkatrészeinek megfelelő kenését és hűtését. Az ajánlott csereperiódus általában a gyártó által megadott intervallum, de a használati körülmények is befolyásolják (pl. gyakori rövid utak, nehéz terhelés).
A levegőszűrő tisztán tartása szintén elengedhetetlen. Egy eldugult szűrő csökkenti a motor teljesítményét és növeli a fogyasztást. A gyújtógyertyák időszakos cseréje is hozzájárul a hatékony égéshez.
Gyakori hibák közé tartozik a túlmelegedés (ami a hűtőrendszer problémáira utal), a nehézkes indítás (gyakran az akkumulátor vagy az üzemanyagellátás hibája), és a furcsa zajok (amik mechanikai problémákra utalhatnak).
Azonnali figyelmet igényel minden olyan jelenség, ami a motor teljesítményének csökkenésével, szokatlan zajokkal vagy szagokkal jár. Ezek figyelmen kívül hagyása komolyabb, költségesebb javításokhoz vezethet.
Érdemes rendszeresen ellenőrizni a hűtőfolyadék és a fékfolyadék szintjét is. A kisebb hibák időben történő felismerése és javítása megelőzheti a nagyobb problémákat.
A jövő belső égésű motorjai: alternatív üzemanyagok és fejlesztések
Bár az elektromos autók egyre népszerűbbek, a belső égésű motor még sokáig velünk marad. A jövőben azonban nem csak a benzinen és a dízelen lesz a hangsúly. Egyre többen kutatják az alternatív üzemanyagokat, mint például a bioetanol, a biodízel, a szintetikus üzemanyagok (e-üzemanyagok) és a hidrogén. Ezek az üzemanyagok potenciálisan csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
A motorok hatékonyságát is folyamatosan fejlesztik. Gondoljunk csak a közvetlen befecskendezésre, a változó szelepvezérlésre és a turbófeltöltésre. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy ugyanannyi üzemanyagból több energiát nyerjünk ki, ezáltal csökkentve a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.
A legfontosabb cél a belső égésű motorok esetében, hogy a lehető legtisztább és leghatékonyabb működést érjük el, amíg az elektromos meghajtás teljesen át nem veszi a szerepet.
A jövő motorjai valószínűleg hibrid rendszerekben is szerepet kapnak, ahol a belső égésű motor egy elektromos motorral együttműködve biztosítja a meghajtást. Ez a kombináció lehetővé teszi a maximális hatékonyságot és a minimális károsanyag-kibocsátást, különösen városi környezetben.
