A modern autók működésében a tömegmérő (légtömegmérő, angolul MAF sensor) kulcsfontosságú szerepet tölt be. Feladata, hogy pontosan megmérje a motorba áramló levegő tömegét. Ez az információ elengedhetetlen a motorvezérlő egység (ECU) számára, hogy optimálisan állítsa be az üzemanyag-befecskendezést.
Miért is olyan fontos ez? Mert a megfelelő levegő-üzemanyag arány biztosítja a hatékony égést, ami közvetlenül befolyásolja a motor teljesítményét, a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Ha a tömegmérő hibásan működik, az ECU nem kap pontos adatokat, ami túlzott üzemanyag-fogyasztáshoz, gyengébb gyorsuláshoz, rángatáshoz, sőt akár motorhibához is vezethet.
A tömegmérő fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a modern, elektronikus motorvezérlésű autók szinte elképzelhetetlenek lennének a pontosan működő légtömegmérő nélkül. A különféle szenzorok által szolgáltatott adatok közül a tömegmérő adatai alapvetőek a motor optimális működéséhez.
A tömegmérő tehát a motor „légzésének” ellenőrzője, melynek pontos működése elengedhetetlen a motor teljesítményének, hatékonyságának és környezetvédelmi szempontjainak szempontjából.
Röviden összefoglalva, a tömegmérő biztosítja, hogy a motor mindig a legoptimálisabb levegő-üzemanyag keveréket kapja, ami hozzájárul a jobb vezetési élményhez, a kisebb üzemanyag-fogyasztáshoz és a tisztább környezethez.
Mi az a tömegmérő és hol található az autóban?
A tömegmérő, más néven légtömegmérő (angolul MAF sensor – Mass Air Flow sensor), egy kritikus alkatrész a modern autók motorvezérlő rendszerében. Feladata, hogy pontosan mérje a motorba áramló levegő mennyiségét.
A tömegmérő helye a motor légbeömlő rendszerében található, általában a légszűrőház és a fojtószelep között. Ez a pozíció biztosítja, hogy a szenzor a levegővel való legelső találkozáskor mérhesse annak mennyiségét, mielőtt az a motorba jutna.
A légtömegmérő tehát a légszűrő után, de még a fojtószelep előtt kap helyet, közvetlenül a motor légbeömlő csatornájában.
Különböző típusai léteznek, de a legelterjedtebbek a fűtött szálas és a fűtött filmes tömegmérők. Fontos megjegyezni, hogy a pontos elhelyezkedés típusonként és gyártónként eltérhet, de az alapelv ugyanaz marad: a motorba áramló levegő mennyiségének mérése a lehető legpontosabban.
A tömegmérő alapelvei: Hogyan méri a levegő mennyiségét?
Az autóipari tömegmérő, más néven légtömegmérő (MAF szenzor), a motorba áramló levegő tömegét méri közvetlenül, nem pedig a térfogatát. Ez azért fontos, mert a levegő sűrűsége változik a hőmérséklet és a nyomás függvényében, a motorvezérlő egységnek (ECU) pedig a pontos levegőmennyiségre van szüksége a megfelelő üzemanyag-adagoláshoz.
A legelterjedtebb típus a forródrótos légtömegmérő. Ebben egy fűtött drót vagy vékony film található, melyet a motorba áramló levegő hűt. A szenzor áramot használ a drót hőmérsékletének állandó szinten tartására. Minél több levegő áramlik át rajta, annál több áramra van szükség a hőmérséklet fenntartásához. Az áramfelvétel mértéke egyenesen arányos a levegő tömegével.
Egy másik elterjedt típus a forrófilmes légtömegmérő, ami hasonló elven működik, de a drót helyett egy vékony, fűtött filmréteget használ. Ez a típus gyakran pontosabb és gyorsabban reagál a változásokra.
A mért áramértéket a szenzor elküldi az ECU-nak, ami ez alapján kiszámolja az ideális üzemanyag-mennyiséget a tökéletes égéshez.
A szenzor emellett tartalmaz egy hőmérséklet-érzékelőt is, ami korrigálja a mért értékeket a levegő hőmérsékletének változásaihoz igazodva, így biztosítva a pontos mérést különböző körülmények között is.
A pontatlan mérés hibás üzemanyag-keveréket eredményezhet, ami teljesítménycsökkenéshez, megnövekedett fogyasztáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz vezethet.
A legelterjedtebb tömegmérő típusok: Hot-wire és Hot-film tömegmérők
A legelterjedtebb autóipari tömegmérő típusok a hot-wire (fűtőszálas) és a hot-film (fűtőfilmes) tömegmérők. Mindkettő az áthaladó levegő tömegének mérésére szolgál a motorba, és ez alapján a motorvezérlő egység (ECU) beállítja a megfelelő üzemanyag-mennyiséget a hatékony és tiszta égés érdekében.
A hot-wire tömegmérő egy vékony, elektromosan fűtött platina szálból áll, ami a levegő útjába van helyezve. Amikor a levegő áthalad a szálon, lehűti azt. Az ECU folyamatosan méri a szál hőmérsékletét, és árammal kompenzálja a hűlést, hogy a szál hőmérséklete állandó maradjon. Az ehhez szükséges áram mennyisége arányos az áthaladó levegő tömegével. Minél több levegő áramlik át, annál több áramra van szükség a szál hőmérsékletének fenntartásához.
A hot-film tömegmérő hasonló elven működik, de a fűtőszál helyett egy kerámia alapra felvitt vékony filmréteget használ, aminek a felületén ellenállás van kialakítva. A filmréteg egyik fele fűtött, a másik fele pedig érzékeli a hőmérsékletet. A levegő áramlása elmozdítja a hőeloszlást a filmen, és a két oldal közötti hőmérsékletkülönbség arányos a levegő tömegével. A hot-film tömegmérők általában strapabíróbbak és pontosabbak, mint a hot-wire változatok, mivel kevésbé érzékenyek a szennyeződésekre és a mechanikai sérülésekre.
Mindkét típus esetében fontos a pontos kalibráció. A tömegmérő szennyeződése, például olajgőz vagy por, befolyásolhatja a mérést, ami a motor teljesítményének csökkenéséhez, a fogyasztás növekedéséhez és a károsanyag-kibocsátás emelkedéséhez vezethet. Ezért időnként szükség lehet a tömegmérő tisztítására vagy cseréjére.
A hot-film tömegmérők előnye, hogy a fűtőelem felülete nagyobb, így kevésbé érzékeny a szennyeződésekre és gyorsabban képes reagálni a levegőáramlás változásaira, ami pontosabb mérést eredményez.
Összefoglalva, a hot-wire és a hot-film tömegmérők kulcsfontosságú szerepet játszanak a modern autók motorvezérlésében. A pontos mérés biztosítja az optimális üzemanyag-levegő keveréket, ami elengedhetetlen a hatékony és környezetbarát működéshez.
A Hot-wire tömegmérő működése részletesen
A hot-wire tömegmérő, magyarul fűtőszálas légtömegmérő, egy vékony, elektromosan fűtött huzalt használ a beáramló levegő tömegének mérésére. Ez a huzal, általában platinából vagy volfrámból készül, a motor szívócsövébe van beépítve.
A működési elve rendkívül egyszerű, mégis hatékony. A huzal állandó hőmérsékleten van tartva egy elektronikus áramkör segítségével. Amikor a levegő áthalad a huzalon, hűti azt. Az elektronika azonnal reagál erre a hőmérsékletcsökkenésre azáltal, hogy növeli az áramot a huzalon, hogy visszatérjen a beállított hőmérsékletre.
Minél több levegő áramlik át, annál több áramra van szükség a huzal hőmérsékletének fenntartásához. Az elektronika méri ezt az áramot, és ez az érték közvetlenül arányos a levegő tömegével. Ezt az információt a motorvezérlő egység (ECU) használja fel a megfelelő mennyiségű üzemanyag befecskendezéséhez, ezáltal biztosítva az optimális égést.
A fűtőszálas légtömegmérők előnye a gyors válaszidő és a pontos mérés. Viszont érzékenyek a szennyeződésekre. A por, az olajgőz és más szennyeződések lerakódhatnak a huzalon, ami csökkentheti a hőátadást, és pontatlan mérésekhez vezethet. Ezért fontos a rendszeres karbantartás és a megfelelő légszűrő használata.
A hot-wire tömegmérő lényege, hogy a huzal hőmérsékletének állandó szinten tartásához szükséges áram mennyisége arányos a beáramló levegő tömegével.
A légtömegmérő hibás működése számos problémát okozhat, például rossz üzemanyag-fogyasztást, csökkentett motorteljesítményt, egyenetlen alapjáratot, és akár a motor leállását is. Ezért fontos a hibaelhárítás és a csere, ha a légtömegmérő hibásnak bizonyul.
Az újabb típusú autókban gyakran használnak vékonyréteg légtömegmérőket (hot-film MAF sensor), amelyek hasonló elven működnek, de egy vékony filmréteget használnak a huzal helyett. Ezek a szenzorok kevésbé érzékenyek a szennyeződésekre és hosszabb élettartamúak.
A Hot-film tömegmérő működése és előnyei
A hot-film tömegmérő egy modernebb és elterjedtebb megoldás a levegő tömegének mérésére a gépjárművekben. Működési elve a hőelvonáson alapul. Egy vékony, elektromosan fűtött film (általában platina) kerül elhelyezésre a beszívott levegő útjában.
Amikor a levegő áthalad a fűtött filmen, hűti azt. A tömegmérő elektronikája folyamatosan méri a film hőmérsékletét és szabályozza az áramot, hogy a film hőmérséklete állandó maradjon. Minél nagyobb a levegő tömege, annál több hőt von el a filmről, ezért annál több áramra van szükség a hőmérséklet állandó szinten tartásához.
Az elektronika az áramerősség változásait méri és ezt az értéket alakítja át a beszívott levegő tömegének mértékévé. Ez az érték kerül aztán továbbításra a motorvezérlő egység (ECU) felé.
A hot-film tömegmérők számos előnnyel rendelkeznek a korábbi, hot-wire (fűtőszálas) megoldásokhoz képest. Például:
- Gyorsabb reakcióidő: A hot-film szenzorok gyorsabban reagálnak a levegőmennyiség változásaira, ami precízebb üzemanyag-befecskendezést és jobb motorhatékonyságot eredményez.
- Kisebb szennyeződésre való érzékenység: A hot-film szenzorok kevésbé érzékenyek a levegőben található szennyeződésekre, mint a hot-wire szenzorok. Ez hosszabb élettartamot és megbízhatóbb működést biztosít.
- Pontosabb mérés alacsony levegőmennyiségnél is: A hot-film technológia lehetővé teszi a pontosabb mérést alacsony levegőmennyiségnél is, ami különösen fontos alapjáraton és kis terhelésen.
A hot-film tömegmérő legfontosabb előnye a hot-wire szenzorokhoz képest a gyorsabb reakcióidő és a kisebb szennyeződésre való érzékenység, ami pontosabb motorvezérlést és hosszabb élettartamot eredményez.
Fontos megjegyezni, hogy a hot-film tömegmérők is idővel elkoszolódhatnak, ami pontatlansághoz vezethet. Ezért időnkénti tisztításuk javasolt, bár a gyártók általában öntisztító funkciót is beépítenek a szenzorba.
A tömegmérő jele és az ECU szerepe
A tömegmérő által generált jel egy feszültség vagy frekvencia érték, mely arányos a beszívott levegő tömegével. Ez a jel közvetlenül az ECU-hoz (Engine Control Unit – motorvezérlő egység) kerül. Az ECU a motor működésének központi agya, mely folyamatosan figyeli és elemzi a szenzoroktól érkező adatokat.
Az ECU feladata, hogy a tömegmérőtől érkező információk alapján pontosan meghatározza, mennyi üzemanyagra van szükség az optimális égéshez. Minél több levegő áramlik be a motorba, annál több üzemanyagot kell befecskendezni, hogy a keverék ideális maradjon. A helytelen üzemanyag-levegő arány teljesítményvesztéshez, megnövekedett károsanyag-kibocsátáshoz, vagy akár a motor károsodásához is vezethet.
A tömegmérő jele az ECU számára elengedhetetlen a pontos üzemanyag-befecskendezéshez és a hatékony motorvezérléshez.
Az ECU nem csak a tömegmérő jelét veszi figyelembe, hanem más szenzorok adatait is, mint például a motor hőmérsékletét, a fordulatszámot és a fojtószelep helyzetét. Ezen adatok kombinációjával az ECU képes a motor működését valós időben optimalizálni, biztosítva a legjobb teljesítményt, üzemanyag-fogyasztást és a legkisebb károsanyag-kibocsátást.
A tömegmérő hibája esetén az ECU hibás adatokat kap, ami a motor hibás működéséhez vezethet. Ezért fontos a tömegmérő rendszeres ellenőrzése és karbantartása.
A tömegmérő meghibásodásának jelei: Teljesítménycsökkenés, magas fogyasztás, egyenetlen alapjárat
A tömegmérő meghibásodása számos kellemetlen tünetet produkálhat, amelyek azonnal felhívják a figyelmet a problémára. Az egyik legszembetűnőbb jel a teljesítménycsökkenés. Az autó lomhábbnak tűnhet, nehezebben gyorsul, különösen emelkedőkön vagy nagyobb sebességnél. Ez azért van, mert a hibás tömegmérő nem tud pontos adatokat szolgáltatni a motorvezérlő egységnek (ECU), ami így nem tudja optimálisan beállítani az üzemanyag-levegő keveréket.
Egy másik gyakori jel a magasabb üzemanyag-fogyasztás. Ha a tömegmérő helytelenül méri a beszívott levegő mennyiségét, az ECU túl sok üzemanyagot fecskendezhet be, ami pazarláshoz vezet. Figyelje meg, ha a megszokottnál gyakrabban kell tankolnia, vagy ha a fedélzeti számítógép magasabb átlagfogyasztást mutat.
A legfontosabb tudnivaló, hogy a hibás tömegmérő által okozott tünetek nem mindig egyértelműek, és más problémákra is utalhatnak. Ezért elengedhetetlen a szakszerű diagnosztika.
Az egyenetlen alapjárat is árulkodó lehet. A motor rángathat, lefulladhat, vagy a fordulatszám ingadozhat alapjáraton. Ez is a helytelen üzemanyag-levegő keverék következménye, ami a tömegmérő hibás adatai miatt alakul ki. Érdemes odafigyelni a motor hangjára is; ha furcsa zajokat hall, az is utalhat a problémára.
Ezenkívül a hibás tömegmérő „Check Engine” lámpa kigyulladását is okozhatja a műszerfalon. Bár ez a lámpa számos problémára figyelmeztethet, a tömegmérő hibája is egy lehetséges ok. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki diagnosztikai eszközzel pontosan meg tudja állapítani a probléma forrását.
A tömegmérő meghibásodásának lehetséges okai
A tömegmérő meghibásodásának számos oka lehet, melyek jelentősen befolyásolják a motor optimális működését. Az egyik leggyakoribb probléma a szennyeződés. A levegőszűrő elhanyagolása, vagy annak nem megfelelő minősége miatt por, olajgőz, és egyéb apró részecskék juthatnak a tömegmérő érzékelőjére. Ezek a szennyeződések lerakódnak a forró dróton vagy a filmfelületen, ami pontatlan mérésekhez vezet.
Egy másik gyakori ok a mechanikai sérülés. Bár a tömegmérő egy zárt egység, a rázkódás, ütődés, vagy a helytelen kezelés károsíthatja a belső alkatrészeket. Például, egy rosszul illesztett levegőcső miatt vibráció léphet fel, ami idővel tönkreteheti a tömegmérőt.
Az elektromos problémák is okozhatnak meghibásodást. A korrodált csatlakozók, a sérült vezetékek, vagy a nem megfelelő feszültségellátás mind befolyásolhatják a tömegmérő működését. Egy rövidzárlat vagy egy szakadás akár teljesen is tönkreteheti az eszközt.
Végül, a termikus hatások sem elhanyagolhatók. A motor hője, különösen a turbófeltöltős autókban, extra terhelést ró a tömegmérőre. A hosszantartó magas hőmérséklet károsíthatja az érzékelőt, és befolyásolhatja a pontosságát.
A tömegmérő helytelen adatok szolgáltatása közvetlenül kihat a motor vezérlésére, ami teljesítménycsökkenéshez, megnövekedett fogyasztáshoz, és akár károsanyag-kibocsátási problémákhoz is vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikai hibakódok (DTC-k) segíthetnek a probléma beazonosításában, de a pontos hiba megállapításához gyakran további vizsgálatokra van szükség.
A tömegmérő tisztítása: Hogyan végezzük biztonságosan?
A tömegmérő tisztítása kulcsfontosságú a pontos működésének fenntartásához, de rendkívül óvatosan kell eljárni. A szenzor érzékeny elemekből áll, melyek könnyen sérülhetnek.
Először is, soha ne érintse meg a szenzor érzékelő szálát vagy lemezét! Az ujjlenyomatok és a szennyeződések rontják a mérést. A tisztításhoz kizárólag speciálisan erre a célra gyártott tömegmérő tisztító spray-t használjon. Ezek a spray-k gyorsan párolognak és nem hagynak maradványokat.
A tisztítás menete:
- Kapcsolja ki a gyújtást és várja meg, amíg a motor teljesen lehűl.
- Szerelje le a tömegmérőt az autóból.
- Fújja be a szenzor szálat/lemezt a tisztító spray-vel rövid, szakaszos fújásokkal.
- Hagyja a szenzort teljesen megszáradni (kb. 10-15 perc).
- Szerelje vissza a tömegmérőt.
Fontos: Ne dörzsölje vagy törölje a szenzort! Ezzel véglegesen tönkreteheti.
A nem megfelelő tisztítás (pl. nem megfelelő tisztítószer használata) súlyos károkat okozhat a tömegmérőben, ami a motor teljesítményének csökkenéséhez, megnövekedett üzemanyag-fogyasztáshoz és akár a motor leállásához is vezethet.
Amennyiben bizonytalan a tisztításban, forduljon szakemberhez. A szakszerűtlen tisztítás többe kerülhet, mint a tömegmérő cseréje.
A tömegmérő cseréje: Mikor van rá szükség és mire figyeljünk?
A tömegmérő cseréje akkor válik szükségessé, ha hibás működés jeleit tapasztaljuk. Ezek a jelek lehetnek: megnövekedett üzemanyag-fogyasztás, a motor teljesítményének érezhető csökkenése, rángatózás gyorsításkor, vagy akár a motor indításának nehézsége. A diagnosztikai rendszer is gyakran jelezhet hibát (pl. a motorvezérlő egység hibakódokat tárol).
Fontos, hogy a hiba okát alaposan kivizsgáljuk a csere előtt. Nem minden, a fenti tüneteket mutató probléma oka a tömegmérő hibája. Lehetséges, hogy más alkatrész, például a légtömegmérő csatlakozójának korróziója, vagy egy szívócső szivárgása okozza a gondot. A felesleges csere elkerülése érdekében érdemes szakember segítségét kérni.
A csere során válasszunk minőségi, gyári vagy megbízható gyártótól származó alkatrészt. Az olcsóbb, nem bevált márkák rövid élettartamúak lehetnek, és pontatlan értékeket szolgáltathatnak, ami hosszú távon problémákat okozhat.
A csere után elengedhetetlen a diagnosztikai rendszer törlése, hogy a motorvezérlő egység „megtanulja” az új tömegmérő értékeit. Ellenkező esetben a régi értékek alapján fog működni, ami továbbra is problémákat okozhat.
Figyeljünk a tiszta munkavégzésre! A tömegmérő érzékeny alkatrész, a szennyeződések károsíthatják. A csere során ne érintsük meg a szenzort, és használjunk tiszta szerszámokat.
Érdemes a légtisztító szűrőt is ellenőrizni és szükség esetén cserélni a tömegmérő cseréjekor. A szennyezett légtisztító szűrő miatt a tömegmérő hamarabb elkoszolódhat, ami a működését befolyásolja.
A tömegmérő tesztelése: Hogyan ellenőrizhetjük a működését multiméterrel vagy diagnosztikai eszközzel?
A tömegmérő hibás működése jelentős problémákat okozhat az autó teljesítményében. Szerencsére több módon is ellenőrizhetjük a megfelelő működését, akár otthoni körülmények között is.
Multiméterrel történő tesztelés: A multiméterrel végzett tesztelés során a szenzor elektromos jeleit vizsgáljuk. Ehhez először azonosítsuk a tömegmérő csatlakozóján a tápfeszültség, a földelés és a jel vezetékét (általában az autó szervizkönyvében megtalálható). A motor beindítása után a multiméterrel mérjük a jelvezeték feszültségét. A feszültségnek a légáramlás növekedésével (pl. gázadás) arányosan növekednie kell. A pontos értékek és a várt tartomány a jármű típusától függ, ezért érdemes a gyári előírásokat figyelembe venni.
A legfontosabb, hogy a tesztelés során mindig kövessük a jármű specifikus szervizkönyvében található utasításokat, mivel a feszültségértékek és a tesztelési eljárások típusonként eltérőek lehetnek!
Diagnosztikai eszközzel történő tesztelés: A diagnosztikai eszköz, vagy OBD szkenner használata sokkal részletesebb képet ad a tömegmérő állapotáról. Az eszköz csatlakoztatása után kiolvashatjuk a tárolt hibakódokat. A „P0100” és a „P0102” hibakódok például tipikusan a tömegmérővel kapcsolatos problémákra utalnak. Az élő adatok (live data) funkció segítségével valós időben követhetjük a tömegmérő által mért légtömeg-áramot. Ezt az értéket összehasonlíthatjuk a gyári előírásokkal, vagy a motorterhelésből számított elméleti értékkel.
Hibakódok megjelenése esetén érdemes ellenőrizni a tömegmérő csatlakozóját és vezetékeit is, hogy nincs-e rajtuk korrózió vagy sérülés. A szenzor tisztítása is segíthet, de soha ne használjunk agresszív tisztítószereket, mert azok károsíthatják a mérőfejet.
Ha a tesztek során eltéréseket tapasztalunk, vagy a hibakódok továbbra is megjelennek, akkor valószínűleg a tömegmérő cseréje szükséges.
A tömegmérő kalibrálása: Szükséges-e és hogyan történik?
A tömegmérő kalibrálása nem feltétlenül szükséges a teljes élettartama alatt, különösen a modern, digitális eszközök esetében. Azonban, ha a jármű teljesítményében észrevehető romlás, megnövekedett üzemanyag-fogyasztás, vagy diagnosztikai hibakódok (pl. P0171, P0172) jelennek meg, érdemes ellenőrizni a működését.
A kalibrálás, pontosabban a helyességének ellenőrzése általában egy diagnosztikai eszközzel történik. Ezzel a szoftverrel a motorvezérlő által kapott adatokat lehet összehasonlítani a valós értékekkel, például a légtömeggel alapjáraton, vagy terhelés alatt.
Ha jelentős eltérés tapasztalható, a tömegmérő valószínűleg hibás és cserére szorul, nem pedig kalibrálásra. A legtöbb autóipari tömegmérő ugyanis nem rendelkezik felhasználó által elvégezhető kalibrációs lehetőséggel.
Bizonyos esetekben a szenzor tisztítása (speciális tisztító spray-vel) segíthet a pontosság helyreállításában, de ez nem minősül kalibrálásnak. Ha a tisztítás sem oldja meg a problémát, a csere a legbiztosabb megoldás a motor optimális működésének biztosítására.
A tömegmérő hatása az emisszióra és a környezetvédelemre
A légtömegmérő (vagy levegőmennyiség-mérő) közvetlen hatással van a jármű emissziójára és környezetvédelmi teljesítményére. Pontos mérései alapján a motorvezérlő elektronika (ECU) optimalizálja az üzemanyag-befecskendezést. Ha a légtömegmérő hibásan mér, a motor túlságosan dús (túl sok üzemanyag) vagy túlságosan szegény (túl kevés üzemanyag) keveréket kaphat.
A dús keverék növeli a károsanyag-kibocsátást, különösen a szén-monoxid (CO) és a szénhidrogének (HC) mennyiségét. A szegény keverék pedig a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását emelheti. Mindkét eset rontja a katalizátor hatékonyságát, ami tovább növeli a környezetszennyezést.
A légtömegmérő pontos működése tehát elengedhetetlen a motor optimális működéséhez és a károsanyag-kibocsátás minimalizálásához.
A modern autókban a légtömegmérő hibája miatt a jármű nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, megbukhat a műszaki vizsgán, és súlyos bírságokat vonhat maga után. Rendszeres karbantartással és a légtömegmérő időben történő cseréjével jelentősen hozzájárulhatunk a tisztább levegőhöz és a fenntartható közlekedéshez.
A tömegmérő szerepe a turbófeltöltős motorokban
A turbófeltöltős motorokban a tömegmérő kulcsfontosságú szerepet játszik a motor hatékony és optimális működésének biztosításában. Míg a szívómotoroknál a tömegmérő a motorba áramló levegő mennyiségét méri, a turbófeltöltős motoroknál ez a mérés még kritikusabbá válik, mivel a turbófeltöltő megnöveli a beáramló levegő sűrűségét és mennyiségét.
A tömegmérő adatai alapján a motorvezérlő egység (ECU) pontosan tudja, mennyi levegő áll rendelkezésre az égéshez. Ez elengedhetetlen a helyes üzemanyag-levegő keverék beállításához. Ha a keverék túl dús (túl sok üzemanyag), akkor a motor teljesítménye csökken, és a károsanyag-kibocsátás nő. Ha a keverék túl szegény (túl kevés üzemanyag), az motor károsodásához vezethet.
A turbófeltöltős motorok esetében a tömegmérő különösen fontos, mivel a turbónyomás változásai jelentősen befolyásolják a beáramló levegő mennyiségét. A pontos mérés elengedhetetlen a turbó optimális kihasználásához és a motor védelméhez.
A modern turbófeltöltős motorok bonyolult rendszerei a tömegmérő adatai alapján szabályozzák a turbónyomást, a befecskendezési időt és a gyújtás időzítését is. A tömegmérő pontos adatai nélkül a motorvezérlő nem tudná megfelelően beállítani ezeket a paramétereket, ami a motor teljesítményének csökkenéséhez, a fogyasztás növekedéséhez és a károsanyag-kibocsátás romlásához vezetne.
