A paradicsom sokkal több, mint egyszerű saláta-kiegészítő. Élénk színe és zamatos íze mögött egy igazi emésztéssegítő erőmű rejtőzik. De hogyan is segíti a gyomrot és az emésztést ez a piros csoda?
A válasz több tényezőben rejlik. Először is, a paradicsom magas rosttartalma elengedhetetlen a megfelelő emésztéshez. A rostok segítik a bélműködést, megelőzik a székrekedést, és hozzájárulnak a bélflóra egészségének megőrzéséhez. Emellett a paradicsom víztartalma is jelentős, ami tovább segíti a tápanyagok felszívódását és a salakanyagok távozását a szervezetből.
Azonban a paradicsom emésztésre gyakorolt jótékony hatásai itt még nem érnek véget. Tartalmaz enzimeket is, amelyek segítik a fehérjék, zsírok és szénhidrátok lebontását a gyomorban és a belekben. Ezek az enzimek elősegítik a hatékonyabb tápanyagfelszívódást és csökkenthetik a puffadás és a gyomorégés kockázatát.
A paradicsom nem csupán egy finom zöldség, hanem egy természetes emésztéssegítő, amely rendszeres fogyasztásával hozzájárulhatunk emésztőrendszerünk egészségének megőrzéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a paradicsom savtartalma egyeseknél gyomorégést okozhat. Ezért, ha gyomorproblémákkal küzdünk, érdemes óvatosan fogyasztani, és figyelni a szervezetünk reakcióit. Azonban a legtöbb ember számára a paradicsom egy ízletes és egészséges módja az emésztés támogatásának.
A paradicsom tápanyagtartalma: Vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok
A paradicsom élénk piros színe nem csupán esztétikai érték, hanem a benne rejlő tápanyagok gazdagságát is jelzi, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak az emésztőrendszer egészségéhez. A paradicsom kitűnő forrása a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, amelyek komplex módon támogatják a gyomor és a belek működését.
Az egyik legfontosabb összetevő a C-vitamin, amely antioxidáns hatású, és segít semlegesíteni a gyomorban és a belekben keletkező káros szabadgyököket. Emellett a C-vitamin elengedhetetlen a kollagén termeléséhez, ami a gyomor és a bélfalak integritásának megőrzéséhez szükséges. A K-vitamin pedig fontos szerepet játszik a véralvadásban, ami a gyomor-bélrendszeri vérzések megelőzésében segíthet.
A paradicsom jelentős mennyiségű káliumot is tartalmaz, ami elengedhetetlen az izmok megfelelő működéséhez, beleértve a gyomor és a belek simaizmait is. A kálium segít fenntartani az egészséges elektrolit-egyensúlyt, ami fontos a tápanyagok felszívódásához és a salakanyagok eltávolításához. A folsav szintén jelen van, amely fontos a sejtek osztódásához és növekedéséhez, így hozzájárul a bélfal regenerálódásához.
Azonban a paradicsom legkiemelkedőbb tulajdonsága az likopin tartalma. A likopin egy karotinoid típusú antioxidáns, amely a paradicsom piros színét adja. Számos kutatás kimutatta, hogy a likopin védelmet nyújthat a gyomor- és bélrendszeri daganatokkal szemben, valamint gyulladáscsökkentő hatással is bír. A hőkezelés, például a paradicsomleves vagy a paradicsomszósz készítése, növelheti a likopin biohasznosulását, azaz a szervezet könnyebben fel tudja venni és hasznosítani.
A paradicsom a likopin nevű antioxidáns révén különösen értékes az emésztőrendszer számára, mivel ez az anyag védelmet nyújthat a sejtkárosodás és a gyulladás ellen.
A paradicsom rosttartalma is hozzájárul az emésztéshez. A rostok elősegítik a bélmozgást, megelőzik a székrekedést, és táplálékot biztosítanak a jótékony bélbaktériumok számára. A rostok segítenek a teltségérzet kialakításában is, ami fontos a testsúlykontroll szempontjából.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a paradicsom savas jellege egyeseknél gyomorégést okozhat. Ebben az esetben érdemes kisebb mennyiségben fogyasztani, vagy hőkezelve, illetve más ételekkel kombinálva beépíteni az étrendbe.
A paradicsom és a gyomor: Hogyan hat a savtermelésre?
A paradicsom – bár sokak szerint zöldség – valójában gyümölcs, és köztudottan savas. Ez a tulajdonsága sokakat elbizonytalanít abban, hogy vajon jót tesz-e a gyomornak, különösen akkor, ha valaki gyomorégéssel vagy refluxszal küzd. A válasz nem egyértelmű, és egyénenként változó lehet.
A paradicsom savtartalma (főként citromsav és almasav) valóban serkentheti a gyomorsav termelését. Ez önmagában nem feltétlenül probléma, hiszen a gyomorsav elengedhetetlen a fehérjék lebontásához és a tápanyagok felszívódásához. Viszont, ha valakinek túl sok gyomorsava termelődik, vagy a gyomorszáj nem zár megfelelően (reflux), a paradicsom fogyasztása kellemetlen tüneteket okozhat.
Sokan tapasztalnak gyomorégést, savas felböfögést paradicsom vagy paradicsomos ételek fogyasztása után. Ennek oka, hogy a megnövekedett gyomorsav a nyelőcsőbe juthat, irritációt okozva. Fontos megjegyezni, hogy ez nem mindenkinél jelentkezik, és az érzékenység mértéke is változó.
A paradicsom savtartalma miatt tehát fokozhatja a gyomorsav termelését, ami egyeseknél gyomorégést és refluxot idézhet elő, míg másoknál nem okoz problémát.
A paradicsom hatása a gyomorra függ az elfogyasztott mennyiségtől, a paradicsom fajtájától (pl. a sárga paradicsom kevésbé savas), az elkészítési módtól (pl. a főtt paradicsom könnyebben emészthető, mint a nyers), és a szervezet egyéni reakciójától is.
Mit tehetünk, ha szeretjük a paradicsomot, de érzékenyek vagyunk rá?
- Fogyasszunk kisebb adagokat.
- Válasszunk kevésbé savas fajtákat.
- Kombináljuk a paradicsomot más, lúgosító hatású ételekkel.
- Kerüljük a paradicsomot közvetlenül lefekvés előtt.
- Figyeljük meg, hogy melyik elkészítési mód vált ki tüneteket.
Végső soron a legjobb, ha saját magunk kísérletezünk, és megfigyeljük, hogyan reagál a szervezetünk a paradicsomra. Ha a tünetek súlyosak, érdemes orvoshoz fordulni.
A likopin szerepe a gyomor egészségében: Rákellenes és gyulladáscsökkentő hatások
A paradicsom élénk piros színét a likopin nevű karotinoid adja, melynek nem csupán a színéért felelős, hanem jelentős szerepet játszik a gyomor egészségének megőrzésében is. A likopin erős antioxidáns, ami azt jelenti, hogy képes semlegesíteni a szabad gyököket, amelyek károsíthatják a sejteket és gyulladást okozhatnak.
A gyomorban a krónikus gyulladás növelheti a különböző betegségek, köztük a gyomorrák kockázatát. A likopin gyulladáscsökkentő hatása révén segíthet csökkenteni ezt a kockázatot. Kutatások kimutatták, hogy a likopin gátolhatja a rákos sejtek növekedését és terjedését a gyomorban.
A likopin egyik legfontosabb szerepe a gyomor egészségében a rákellenes és gyulladáscsökkentő hatásában rejlik, melyek együttesen hozzájárulnak a gyomor egészségének megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a likopin felszívódása a szervezetben javul, ha a paradicsomot hőkezeljük. Tehát a főtt paradicsom, például a paradicsomszósz vagy a levesek, hatékonyabbak lehetnek a likopin hasznosításában, mint a nyers paradicsom. Azonban a nyers paradicsom is tartalmaz más fontos tápanyagokat, ezért érdemes mindkét formában fogyasztani.
Bár a likopin ígéretes eredményeket mutat a gyomor egészségének megőrzésében, fontos, hogy ez csak egy része a teljes képnek. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stressz megfelelő kezelése mind hozzájárulnak a gyomor és az emésztőrendszer optimális működéséhez.
A paradicsom rosttartalma: A székrekedés elleni küzdelem és a bélműködés javítása
A paradicsom emésztést segítő hatásának egyik kulcseleme a rosttartalma. Bár a paradicsom nem a legrostban gazdagabb zöldség, a benne található rostok jelentős szerepet játszanak a székrekedés megelőzésében és a bélműködés optimalizálásában.
A paradicsom rostjai elsősorban pektinből és cellulózból állnak. Ezek a rostok vízmegkötő képességüknek köszönhetően megnövelik a széklet tömegét, ami elősegíti a könnyebb áthaladást a bélrendszeren. A nagyobb tömegű széklet stimulálja a bélfalat, ami serkenti a perisztaltikus mozgásokat, azaz a bélrendszer hullámszerű összehúzódásait, amelyek a székletet továbbítják.
A rendszeres paradicsomfogyasztás tehát hozzájárulhat a rendszeres bélműködéshez és a székrekedés elkerüléséhez. Ez különösen fontos azok számára, akik kevés rostot fogyasztanak, vagy hajlamosak a székrekedésre. A paradicsom ráadásul viszonylag alacsony kalóriatartalmú, így remek kiegészítője lehet egy egészséges, rostban gazdag étrendnek.
Fontos megjegyezni, hogy a paradicsom rosttartalma a feldolgozás során csökkenhet. Például a paradicsomlében kevesebb rost található, mint a friss paradicsomban. Ezért a székrekedés megelőzése érdekében érdemesebb a friss paradicsomot, vagy a rostokban gazdagabb paradicsompürét választani.
A paradicsom rosttartalma tehát nem csupán a székrekedés elleni küzdelemben játszik szerepet, hanem általánosan javítja a bélműködést, hozzájárulva az emésztőrendszer egészségéhez.
A bélflóra egészsége szempontjából is fontos a rostbevitel. A rostok prebiotikumként szolgálnak, azaz táplálékot biztosítanak a jótékony bélbaktériumok számára. A paradicsomban található rostok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami elengedhetetlen az egészséges emésztéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez.
Érdemes tehát a paradicsomot beilleszteni a mindennapi étrendbe, figyelve arra, hogy a rosttartalma a lehető legnagyobb mértékben megmaradjon. Különösen azoknak ajánlott, akik rostszegényen táplálkoznak, vagy emésztési problémákkal küzdenek.
A paradicsom hatása a bélflórára: Prebiotikus potenciál
A paradicsom nem csupán ízletes kiegészítője étrendünknek, de a bélflóránkra is pozitív hatással lehet. Ez a hatás elsősorban a benne található prebiotikus rostoknak köszönhető. A prebiotikumok olyan emészthetetlen rostok, amelyek táplálékul szolgálnak a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumoknak.
A paradicsomban lévő rostok, mint például a pektin, elősegítik a jótékony baktériumok, például a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok szaporodását. Ezek a baktériumok kulcsszerepet játszanak az emésztésben, az immunrendszer erősítésében és a káros baktériumok elszaporodásának megakadályozásában.
A paradicsom prebiotikus hatása különösen fontos lehet azok számára, akik antibiotikum-kúrán estek át, vagy valamilyen emésztési problémával küzdenek. Az antibiotikumok ugyanis nem csak a káros, hanem a jótékony baktériumokat is elpusztíthatják, ami felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. A paradicsom fogyasztása segíthet helyreállítani ezt az egyensúlyt.
A paradicsom rosttartalma elősegíti a jótékony bélbaktériumok szaporodását, ezáltal javítva a bélflóra összetételét és funkcióját.
Fontos megjegyezni, hogy a paradicsom prebiotikus hatása függ a paradicsom fajtájától, érettségétől és a feldolgozási módjától is. Például a főtt paradicsom könnyebben emészthető, és a benne lévő likopin is jobban felszívódik, azonban a rosttartalma kissé csökkenhet.
Tehát a paradicsom rendszeres fogyasztása, beillesztve egy változatos és kiegyensúlyozott étrendbe, hozzájárulhat a bélflóra egészségéhez és ezáltal az emésztés javításához is.
Paradicsomfogyasztás és a gyomorégés: Mit kell tudni a savas refluxról?
Bár a paradicsom számos pozitív hatással bír az emésztésre, fontos tisztában lenni azzal, hogy egyes emberek számára gyomorégést okozhat. Ennek oka a paradicsom magas savtartalma, ami savas refluxot válthat ki, különösen azoknál, akik erre hajlamosak.
A savas reflux, más néven gyomorégés, akkor jelentkezik, amikor a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, irritációt és kellemetlen érzést okozva. A paradicsom, különösen nyers formában, fokozhatja ezt a problémát. Fontos megfigyelni, hogyan reagál a szervezeted a paradicsomra, és ennek megfelelően alakítani a fogyasztását.
Mit tehetsz, ha szereted a paradicsomot, de gyomorégésed van? Íme néhány tipp:
- Fogyaszd mértékkel: Ne egyél nagy mennyiségű paradicsomot egyszerre.
- Főzd meg: A főzés csökkentheti a paradicsom savtartalmát. A paradicsomszósz például kevésbé valószínű, hogy gyomorégést okoz, mint a nyers paradicsom.
- Kerüld a kiváltó tényezőket: Kombináld a paradicsomfogyasztást más savas ételekkel, mint például a citrusfélék, a kávé vagy az alkohol, növelheti a gyomorégés kockázatát.
- Figyeld a tested jelzéseit: Ha a paradicsom fogyasztása után rendszeresen gyomorégésed van, érdemes lehet korlátozni vagy teljesen elhagyni az étrendedből.
A paradicsom savassága miatt azoknak, akiknél savas reflux áll fenn, óvatosan kell bánniuk a fogyasztásával. A tünetek enyhítésére a paradicsomfogyasztás csökkentése vagy elhagyása, valamint a főtt paradicsom előnyben részesítése javasolt.
Érdemes orvoshoz fordulni, ha a gyomorégés gyakori vagy súlyos, mivel ez más egészségügyi problémák tünete is lehet.
Paradicsom alapú ételek és emésztés: Szószok, levesek, saláták – Mire figyeljünk?
A paradicsom kétségtelenül jótékony hatású az emésztésre, de a paradicsom alapú ételek elkészítésénél és fogyasztásánál érdemes néhány dologra odafigyelni, hogy a pozitív hatások valóban érvényesüljenek. A paradicsomszószok, levesek és saláták mind kiváló módjai a paradicsom beépítésének az étrendbe, azonban a készítési mód és a hozzáadott összetevők befolyásolhatják az emésztésre gyakorolt hatást.
A paradicsomszószok esetében a legfontosabb a cukor és a só mennyiségének kontrollálása. A túl sok cukor puffadást és gyomorégést okozhat, míg a túlzott sóbevitel vízvisszatartáshoz és emésztési problémákhoz vezethet. Érdemes a házi készítésű szószokat előnyben részesíteni, ahol mi magunk szabályozhatjuk az összetevők arányát. A szószok savasságát csökkenthetjük egy csipetnyi szódabikarbónával, így kímélve a gyomrot.
A paradicsomlevesek remek választásnak bizonyulnak, különösen a hideg időben. A levesek általában könnyen emészthetőek, de fontos, hogy ne tartalmazzanak túl sok zsíros hozzávalót, mint például tejszínt vagy olajat. A zöldfűszerek, mint a bazsalikom vagy az oregánó, nem csak ízletesebbé teszik a levest, hanem segítik is az emésztést.
A paradicsomsaláták frissítőek és vitaminokban gazdagok, azonban a savasság itt is szempont. Érdemes kerülni a túl savas önteteket, és inkább olívaolaj, balzsamecet vagy citromlé alapú dresszinget választani. A paradicsom héja nehezen emészthető lehet egyesek számára, ezért érdemes hámozni a paradicsomot a salátákhoz, különösen, ha érzékeny a gyomrunk.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy a paradicsom egyes embereknél allergiás reakciót válthat ki, vagy gyomorégést okozhat a magas savtartalma miatt. Ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, érdemes csökkenteni a paradicsom fogyasztását, vagy orvoshoz fordulni.
A legfontosabb: figyeljünk a testünk jelzéseire. Ha a paradicsom alapú ételek fogyasztása után kellemetlen tüneteket tapasztalunk, érdemes kísérletezni a készítési móddal, az összetevőkkel, vagy akár ideiglenesen elhagyni a paradicsomot az étrendünkből.
A paradicsom likopintartalma hőkezelés hatására nő, ezért a főtt paradicsomlé vagy szószok fogyasztása hatékonyabb lehet a likopin felszívódása szempontjából. Ugyanakkor a nyers paradicsom is értékes tápanyagokat tartalmaz, így a változatos fogyasztás a legideálisabb.
Összességében a paradicsom alapú ételek beépítése az étrendbe jótékony hatású lehet az emésztésre, de fontos a mértékletesség, a megfelelő elkészítési mód és a testünk jelzéseinek figyelembevétele.
A paradicsom és az IBS (Irritábilis Bél Szindróma): Lehet-e problémaforrás?
Bár a paradicsom sokak számára az emésztés barátja, az IBS-ben (Irritábilis Bél Szindróma) szenvedők számára potenciális problémaforrás lehet. Ennek oka elsősorban a paradicsom magas savtartalma, ami egyeseknél gyomorégést, puffadást vagy hasi fájdalmat válthat ki.
A paradicsomban található likopin, egy erős antioxidáns, általában jótékony hatású, de az IBS-es betegek érzékenysége miatt ez is problémát okozhat. A paradicsom héja és magjai is nehezen emészthetőek lehetnek, ami tovább ronthatja a tüneteket.
Fontos megjegyezni, hogy az IBS egyénenként eltérő módon jelentkezik, így a paradicsom hatása is változó lehet. Egyesek panaszmentesen fogyaszthatják, míg másoknál már egy kis mennyiség is kellemetlenséget okozhat.
A legfontosabb, hogy figyelje a saját testének reakcióit a paradicsom fogyasztása után. Vezessen étkezési naplót, és jegyezze fel, hogy a paradicsom milyen tüneteket vált ki Önnél.
Ha gyanúja merül fel, hogy a paradicsom rontja az IBS tüneteit, próbálja meg elhagyni az étrendjéből néhány hétre, és figyelje, hogy javul-e az állapota. Ezt követően fokozatosan vezesse vissza az étrendjébe, kis mennyiségben, és figyelje a reakciókat.
Tippek az IBS-eseknek a paradicsom fogyasztásához:
- Válasszon alacsonyabb savtartalmú paradicsomfajtákat.
- Húzza le a paradicsom héját és távolítsa el a magjait.
- Fogyassza a paradicsomot főzve, mivel a hőkezelés csökkentheti a savtartalmát.
- Kerülje a paradicsomfogyasztást éhgyomorra.
Amennyiben bizonytalan, konzultáljon orvosával vagy dietetikusával, aki személyre szabott tanácsokkal segíthet az IBS kezelésében és a megfelelő étrend kialakításában.
Paradicsomallergia és intolerancia: Tünetek és diagnózis
Bár a paradicsom sokak számára jótékony hatású az emésztésre, egyeseknél allergiás reakciót vagy intoleranciát válthat ki. A paradicsomallergia ritka, de létező jelenség, melynek tünetei a bőrkiütéstől és viszketéstől kezdve a légzési nehézségekig terjedhetnek. A paradicsomintolerancia viszont gyakoribb, és kevésbé súlyos tünetekkel jár, mint például puffadás, hasfájás, gyomorégés, vagy akár migrén.
A tünetek megjelenése után fontos orvoshoz fordulni. A diagnózis felállításában segíthetnek a különböző allergiatesztek, mint például a bőrteszt vagy a vérvizsgálat. Az intolerancia diagnosztizálása nehezebb lehet, gyakran eliminációs diétával próbálják meg beazonosítani a kiváltó okot, mely során a paradicsomot teljesen kiiktatják az étrendből, majd fokozatosan visszavezetik, hogy megfigyeljék a reakciókat.
A legfontosabb tudnivaló, hogy ha paradicsomfogyasztás után bármilyen kellemetlen tünetet tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.
Az allergiás reakció esetén a legfontosabb a paradicsom és paradicsomalapú termékek teljes elkerülése. Intolerancia esetén a mennyiség csökkentése vagy a főtt paradicsom fogyasztása (mivel a főzés csökkentheti az irritáló anyagok mennyiségét) segíthet a tünetek enyhítésében. Mindig figyeljünk a testünk jelzéseire és konzultáljunk szakemberrel!
A paradicsom elkészítési módjai és emészthetősége: Nyers, főtt, sült, aszalt
A paradicsom emészthetősége nagymértékben függ az elkészítési módjától. Nyersen fogyasztva a paradicsom megőrzi minden tápanyagát, beleértve a C-vitamint és a likopint. Azonban nyersen tartalmaz egy kevés szolanint, ami egyeseknél emésztési problémákat okozhat. A paradicsom héja is nehezen emészthető lehet, különösen érzékeny gyomrúak számára.
A főtt paradicsom, például a paradicsomleves vagy a szósz, könnyebben emészthető. A hőkezelés lebontja a szolanint, és növeli a likopin felszívódását, ami egy erős antioxidáns. A főzés során a sejtfalak is felbomlanak, így a tápanyagok könnyebben hozzáférhetővé válnak a szervezet számára.
A sült paradicsom egy másik ízletes és emészthető alternatíva. A sütés során a paradicsom édesebb ízt kap, és a héja is megpuhul. Ez is növeli a likopin mennyiségét és felszívódását.
Az aszalt paradicsom koncentrált ízű és tápanyagtartalmú. Bár rostban gazdag, ami segítheti az emésztést, a magas koncentráció miatt egyeseknél puffadást okozhat. Fontos mértékkel fogyasztani.
A paradicsom elkészítési módja befolyásolja a likopin felszívódását; a hőkezelés, mint például a főzés vagy sütés, növeli a szervezet számára elérhető likopin mennyiségét.
Összességében elmondható, hogy a hőkezelt paradicsom általában könnyebben emészthető, mint a nyers, különösen azok számára, akik emésztési problémákkal küzdenek. Azonban a nyers paradicsom is értékes tápanyagokat tartalmaz, így érdemes kísérletezni, hogy melyik elkészítési mód felel meg a legjobban a szervezetünknek.
Paradicsommag és a gyomor: Érdemes-e eltávolítani?
A paradicsommagok kérdése gyakran felmerül, különösen érzékeny gyomrúak esetében. Valójában a magok eltávolítása nem feltétlenül szükséges a legtöbb ember számára. A magok rostot tartalmaznak, ami segítheti az emésztést. Azonban, ha valaki irritábilis bél szindrómában (IBS) szenved, vagy ha a paradicsommagok emésztési problémákat okoznak, akkor érdemes lehet eltávolítani őket.
A paradicsommagok eltávolítása elsősorban az egyéni toleranciától függ.
A magok eltávolítása egyszerű: vágjuk félbe a paradicsomot, és egy kiskanállal távolítsuk el a magokat a lédús résszel együtt. Fontos megjegyezni, hogy a paradicsom héja is tartalmaz rostot, így annak eltávolítása szintén befolyásolhatja az emésztést. Ha valaki gyomorégésre hajlamos, érdemes figyelni a paradicsom mennyiségére és elkészítési módjára is.
Bio vs. nem bio paradicsom: Van különbség az emésztésre gyakorolt hatásban?
A bio és nem bio paradicsom közötti különbség az emésztésre gyakorolt hatásban összetett kérdés. A bio paradicsom termesztése során nincsenek használva szintetikus peszticidek és műtrágyák, ami elméletileg kedvezőbb lehet a bélflóra számára, mivel kevesebb káros anyag jut a szervezetbe. Ugyanakkor, a nem bio paradicsomok esetében is szigorú szabályozások vannak a peszticidek használatára, így a maradványanyagok mennyisége általában alacsony.
A legfontosabb különbség valószínűleg a tápanyagtartalomban rejlik. Egyes kutatások szerint a bio paradicsomok magasabb antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkezhetnek, ami közvetve pozitív hatással lehet az emésztésre, például a gyulladáscsökkentés révén.
Azonban a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a paradicsom fogyasztása önmagában – legyen az bio vagy nem bio – jótékony hatású az emésztésre a rosttartalma, a likopin és egyéb tápanyagok miatt.
Végső soron az, hogy valaki bio vagy nem bio paradicsomot választ, nagyrészt egyéni preferenciákon és lehetőségeken múlik. Mindkét típus beilleszthető egy egészséges, emésztést támogató étrendbe. Fontos a változatos táplálkozás és a megfelelő mennyiségű rostbevitel.
